Drága üvegházi zöldségek helyett.
Minél régebb óta tart a hideg idő, annál inkább sóvárgunk valami zöldre, de semmiképpen sem szeretnénk íztelen üvegházi uborkát rágcsálni? Vágjunk bele az otthoni csíráztatásba, így olcsón juthatunk vitamindús zöldhez!
A csíráztatáshoz használhatunk bármilyen tálat, de kapható kifejezetten erre szolgáló csíráztató tálca, berendezés is. Utóbbiak két részből állnak: egy kerámia aljból - amelyet teljesen meg kell tölteni vízzel - és egy hasonló, de lukacsos emeleti részből – erre kerülnek a magok.
Búzától a zsázsáig
A csíráztatás alapja az a tény, hogy a növények magjában rejtőzik mindaz a tápanyag, amelyre a csírából fejlődő élőlénynek egész életében szüksége van. Így aztán rengeteg létfontosságú vitamint, fehérjét és ásványi anyagot raktároznak. Így például a búzacsíra nagy mennyiségben tartalmaz A- és C-vitamint, kalciumot, magnéziumot, vasat, kobaltot és antioxidánsokat. Kiváló hatású, segíti az emésztést, tisztítja a májat, gyógyítja a gyulladásokat, erősíti az idegrendszert, szabályozza a vérnyomást.
Az étkezésre alkalmas magok széles választéka található a kertészetekben, gazdaboltokban. Csíráztatható otthon például a gabonafélék (búza, árpa, rozs, zab), a lucerna, a retek, a zsázsa, a mustár magja.
Lehetőleg biomagokat használjunk, és mossuk meg őket alaposan. A sérült, penészes, idegen, törött részeket válogassuk ki. A gyorsabb és egyöntetűbb csírázás kedvéért áztassuk be a magokat, amíg azok meg nem duzzadnak.
Ha csíráztató tálat használunk, akkor a beáztatott magokat helyezzük el a lukacsos tálra, az alulra kerülő tálkát pedig töltsük színültig vízzel. A magvak ilyenkor épp érintkeznek az alsó tálban lévő vízzel. Az edényt világos, meleg helyre tegyük. Ha sötétbe helyezzük a tálat, a csíra világoszöld marad és több B2-vitamin termelődik benne, ha viszont fényen neveljük, akkor zöldebb lesz és magasabb lesz a C-vitamin tartalma is.
Amennyiben egyszerű tálat, netán befőttes üveget használunk, akkor ügyeljünk arra, hogy a pangó vizet elkerüljük, és szellőzni tudjanak a csírák, különben berohad, bepenészedik az egész. A gabonaféléknek elég a 18°C is, míg a déli növények már csírakorukban is a melegebbet (22°C) kedvelik.
A csírázó magokat naponta 2-3 alkalommal érdemes átöblíteni tiszta, hideg vízzel. Magtól függően a csírázási idő hozzávetőleg 2 nap - 2 hét között változik. A pár milliméteres, centiméteres csíra már megfelelő: a csírázó mag tápanyagtartalma a táplálkozási gyökércsíra rendszerré fejlődésével csökkenni kezd, az ezt közvetlenül megelőző állapot az optimális fogyasztási időpont. Általában 1 hétig tudjuk eltartani a hűtőben a csírákat.
