Ismerd meg a gyömbért és a kurkumát, mint dísznövényt!
A kurkumát és a gyömbért sokan ismerik egzotikus fűszerként. Azt viszont kevesen tudják, hogy mindkettőt nevelgethetjük otthon is, dísznövényként. Ráadásul rokonok, ugyanis mindkét növény a gyömbérfélék családjába tartozik.
A gyömbérfélék családját közel 1300 faj alkotja, többségük Ázsia trópusi monszunerdőiben, nedves, mocsaras, félárnyékos helyen él. Ezek a lágyszárú évelők jellegzetes, megvastagodott föld alatti szárukból, a gyöktörzsből fejlesztik leveleiket. Egyes fajoknál a gyökerek is gumószerűen megvastagodnak, hogy a szárazabb időszakokban biztosítsák a növény életben maradását.
Manapság egyre elterjedtebbek ezek a növények, számos áruház, kertészet polcain találkozunk velük szobanövényként. Népszerűségük alapja, hogy az e családba tartozó fajok könnyen virágoztathatók, viráguk különleges és feltűnően színes, egyes fajok virágai bódító illatúak. Ugyanakkor - bár trópusi vidékről származnak - nem igényelnek rendkívüli körülményeket és gondoskodást, így kiválóan alkalmasak akár szoba-, akár kerti dísznövénynek. Vágott virágként két-három hétig is virítanak.
Jöjjön a kurkuma
A kurkuma Ázsia trópusi mocsaraiban őshonos, de ma már Amerikában, Ázsiában és Hawaii-on is termesztik. Fűszerként a gyökerét használják. Élénk téglavörös színű, kesernyés-aromás pora a curry por egyik legfontosabb alkotóeleme. Értékes hatóanyagai miatt máj- és epegyógyszerként is számon tartják. Jót tesz a szívnek, immunrendszer erősítő, és az időskori szellemi leépülést is lassítja. Ez is az oka annak, hogy az élet porának vagy szent pornak is nevezik.
Ennek az évelő növénynek rizomája van, ebből fejlődik ki a növény. Hosszú, keskeny levelekkel és mutatós virággal rendelkezik: a legfelső murvalevelek rózsaszínűek vagy fehérek és érdekes formát öltenek. Trópusi származása miatt melegigényes, 15 fok alatt már megfázik. A növény akár 70 cm magasra is megnőhet, így térigénye is nagy. Tartása igen egyszerű, virágzási ideje akár három hétig is eltarthat. A virágzás ideje alatt öntözzük bőven a növényt (utána viszont mérsékeljük a locsolást), de ne álljon alatta pangó víz. Majd hetente egyszer adjunk neki tápoldatos vizet. Nyáron kitehetjük a szabadba, kertbe vagy erkélyre is a növényt, de a nagy melegben reggel és este is öntözzük. Ősszel nyugalmi állapotban kell, tartani, ilyenkor nem kell locsolni, hűvös, védett helyen kell átteleltetni.
Utána a gyömbér
A gyömbér termesztésébe otthon is belefoghatunk. Ajánlott tavasszal friss gyökeret vásárolni, a gyökeret hosszában két részre kell vágni, hogy azon végig rügyek képződhessenek. Hagyjuk két napig száradni, majd palántázzuk termékeny, száraz földbe. Elő is hajtathatjuk, kb. 3-4 hét alatt kibújnak a kis hajtásai, ezután ültessük el a gyömbért. Fokozottan locsoljuk, amíg kibújik a földből, mert a túlzott locsolástól megpenészesedhet a gyökere.
A megfelelő lombnövekedéshez legalább 20 C°-ra van szükség. A tavaszi kiültetésre csak április végén kerülhet sor, amikor a talajhőmérséklet tartósan 12 C° fölé emelkedik. Szabadföldi nevelésnél is szükségesek az ismertetett feltételek: az enyhén savanyú, jó vízgazdálkodású talaj és az egyenletes vízellátás.
A heti tápoldatozást meghálálja. Virágzás csak a második évtől várható, de évente többször is virágozhat. Tavasztól a szobanövényünket is kivihetjük a szabadba. A hűvös idő közeledtével a levelek leszáradnak, és a növény nyugalmi állapotba kerül. Mivel a gyöktörzs nem fagytűrő, ősszel szedjük fel, és fagymentes helyen teleltessük, a cserepes növényt pedig vigyük meleg helyre. A gyömbér nem szereti az erős napfényt, jobban szereti az árnyékos vagy félárnyékos helyeket. Nem szereti, ha nedves a földje, hideg, nedves talajban megpenészesedhet a gyökere. A gyömbér térigénye nagy, akár 1.2 méterre is megnőhet.
A nyers vagy fagyasztott gyömbér törzsét lereszelik, és fűszerként levesek, sültek, vagy más húsból, szárnyasból, tengeri élőlényekből készült ételek ízesítéséhez használják. Italokba keverve is finom, kedvelt a gyömbérrel ízesített tea és limonádé is.
