Megmarad az energia.
A rebarbara a középkötött, mély termőrétegű, jó vízellátottságú talajban érzi jól magát. Vízigénye nagyon magas. Május-június a fő növekedési időszaka, ekkor azonban számos virágzati szárat is fejleszt, amelyeken az apró virágok bogas fürtvirágzatba tömörülnek. Ezek a virágzati szárak azonban felesleges energiát vesznek el a növénytől, sok tápanyagot vonnak el a szártól, így a növekedésre kevesebb ereje jut. A virágszárakat ezért törjük ki, hogy a növény továbbra is a nagy levelek és húsos levélnyelek fejlesztésére fordíthassa az energiáját.
Kiegészítő trágyázás, például komposzttal szintén a szár növekedését serkenti. A rebarbarát inkább gyümölcsként szokták emlegetni, de valójában zöldségnövény. Süteményekben nagyon finom a levélnyele, eperrel kombinálva, de készülhet belőle befőtt, lekvár is. Ugyancsak feldolgozható ivólé formájában. Gazdag káliumban, kalciumban, foszforban, magnéziumban és vasban is.