Elsősorban a burgonyát és a rózsát veszélyezteti.
2015-ben a hollandiai rózsatermesztők figyeltek fel ismeretlen tünetekre a különféle rózsafajtáknál. A laboratórium megállapította, hogy a tüneteket a Ralstonia pseudosolanacearum baktérium okozta.
A veszélyes zárlati károsító és egy rokon baktériumfaj jelenlétét 2022 szeptemberében hazánkban is igazolták. A Nébih ÉLI Növény-egészségügyi Nemzeti Referencia Laboratóriuma által elvégzett vizsgálatok a Ralstonia solanacearum mellett a Ralstonia pseudosolanacearum baktériumot is azonosították. A hazai növénytermesztésre is veszélyt jelentő kórokozók kapcsán Magyarországon jelenleg három vármegye, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Zala érintett.
A Ralstonia pseudosolanacearum zárlati károsítónak minősül, jelenléte jelentős gazdasági kárt okozhat. Jelenleg ugyanis nincs ellene kémiai védekezési lehetőség, terjedésének a megfelelő, szigorú növényegészségügyi intézkedések tudnak határt szabni.
A baktérium terjedésének elsődleges kiindulópontja a fertőzött szaporítóanyag, de emellett – tekintettel arra, hogy fertőzőképességét tartósan megőrzi – a különböző munkagépekkel és -eszközökkel való érintkezés is nagy eséllyel eredményezhet további fertőzéseket. Mindemellett ez a baktériumfaj is képes a felszíni eredetű öntözővíz révén is terjedni, amelynek forrása a kesernyés csucsor (Solanum dulcamara). A fertőzés teljes mértékű terméskiesést is okozhat és az érintett területeken pedig akár évekre is szüneteltetni kell a gazdanövények termesztését.
A Ralstonia pseudosolanacearum baktérium az Európai Unióban zárlati károsítónak minősül. A Ralstonia pseudosolananacearum baktérium 250 gazdanövényfajjal rendelkezik, amelyek elsősorban trópusi – szubtrópusi területeken fordulnak elő. Mérsékelt égövi klíma esetén jellemzően üvegházi körülmények között okoznak fertőzéseket, elsősorban a dísz- és fűszernövényeken, mint például a kurkuma vagy a rózsafajok körében. Hazai szempontból a következő gazdanövények érintettek fertőzés esetén: burgonya, paradicsom, tojásgyümölcs, rózsa, dísznövények.
A Ralstonia solanacearum fajhoz hasonlóan ez a baktériumfaj is bizonyítottan képes felszíni eredetű öntözővízzel is terjedni. A vízből történő fertőzés forrása a kesernyés csucsor (Solanum dulcamara), amelynek gyökérzónájában a kórokozó áttelel. A baktériummal való fertőzöttségre a termőterületen először a gazdanövény hervadása, végül pusztulása utal. Súlyos fertőzés esetén akár 100%-os terméskiesés is előfordulhat. Hosszú távú következményként a fertőzött területek évekre kiesnek a termesztésből.
Kémiai védekezési lehetőség jelenleg nem áll rendelkezésre, ugyanakkor növényegészségügyi intézkedésekkel megelőzhető a kórokozó nagymértékű elterjedése. Ezek közé tartozik például az egészséges szaporítóanyag ültetése vagy a művelésre használt gépek, eszközök fertőtlenítése.
Forrás:
NÉBIH | Igazolták hazánkban a Ralstonia pseudosolanacearum növénykórokozó baktérium jelenlétét
NÉBIH | Ralstonia pseudosolanacearum növénykórokozó baktérium azonosítása magyarországi felszíni eredetű öntözővíz mintákból
