Városi vadon a Budai Arborétum

Az ex-kertészeti egyetemre járó diákok élete nem akármilyen, már ha csak a romos egyetemi épületeket körülvevő hat és félhektárnyi botanikai mennyországot nézzük.

Pár percnyi séta csak a nyüzsgő Móricz Zsigmond körtértől és máris egy felfedezni való budai arborétumhoz érünk. Így is hívjták, hogy Budai Arborétum, mostanában pedig Corvinus Díszkert.

Meseország

A XI. kerület Villányi út és Szüret utca által határolt területét hívják Budai Arborétumnak. Könnyű megismerni, halom növény van benne, továbbá a bejáratánál ki van írva míves betűkkel: Budai Arborétum, alatta: Természetvédelmi terület. Kicsit félelmetes nem őshonos látogatóknak belépni, ugyanis át kell hatolni a tudásra éhező és a bejáratnál nyüzsgő seregnyi egyetemistán. De utána már sima az út: sorompón be, parkolón át, balra tarts, zöld kapun be (igen, azon amelyiken a „Kullancsveszély” felirat olvasható). Jutalom: gyönyörű fák, tavacska, milliónyi pad, fűben heverésző szerelmespárok és kisbabáikat sétáltató anyukák-apukák, haragoszöld füves tisztások, meseszép színek és illatok.

Tehát az ország egyik leggazdagabb arborétuma övezi a kertészeti felsőoktatás fellegvárának keretet adó Budapesti Corvinus Egyetem budai campusának épületegyüttesét. Az arborétum a Gellért-hegy déli lábánál terül el, a Villányi út–Szüret utca–Somlói út között. Területét a Ménesi út két, korban és jellegben elváló részre osztja: az Alsó és a Felső Kertre. Az arborétum jelenlegi területét jelentő térséget valaha szőlőskertek borították, melyek a múlt század végén bekövetkezett filoxéravész során pusztultak ki. A szőlőtermesztés legnagyobb kártevőjének pusztítása előtt néhány évtizeddel, a Bach-korszak idején itt hozta létre kertészképző iskoláját Entz Ferenc, az 1848-as szabadságharc honvédorvosa.

Az egyetem kerttel jár

A kert, a kertészeti oktatással és az épületekkel együtt, a nyolcszázas évek óta folyamatosan fejlődött. Előbb az ún. felső kert készült el (Ménesi út feletti rész), majd fokozatosan épült ki a többi rész is. Az arborétum területén sokféle talaj fordul elő és sajátos a mikroklíma is, ez tette lehetővé, hogy annyiféle növényt és növénytársulást alakítsanak ki benne. A kert nem csupán egy szép zöld felület, hanem komoly funkciói is vannak:

a kertészetet hallgatók számára amolyan bemutató- és tanulókert (ha az arborétumban lépten-nyomon füzetükbe idegesen firkáló, a növények levélszélén található szőröket számláló fiatalokba botlanak, semmi pánik, csak növényismereti vizsgára készülnek);
fontos szerepe van a Magyarországra bekerülő új növények honosításában is, itt próbálják ki az új fajtákat és ha beválnak, mehetnek a piacra;
neves dísznövényekkel foglalkozó kutatóink is itt gyűjtik hosszú és fáradságos munkájuk gyümölcsét, ezért sokféle fajtagyűjteménnyel is találkozhatunk.