Zöld spagetti.
A vesszőkaktusz (Rhipsalis) egy trópusi szukkulens Közép- és Dél-Amerika, valamint Afrika és az Indiai-óceán szigeteinek esőerdeiből. Eredeti élőhelyén mintegy 60 különböző faja ismert, amelyek többnyire a fák törzsein élnek.
Noha a szobanövényként tartott példányok ritkán virágoznak, a természetes élőhelyükön sárga, fehér, narancs, piros virágaikban gyönyörködhetünk, amelyekből a megporzást követően bogyók fejlődnek. A NASA vizsgálatai szerint a vesszőkaktusz kitűnő légtisztító is egyben, hatékonyan javítja a szoba mikroklímáját.
A vesszőkaktusz számos változatban, fajtában létezik, a kompaktabb növekedésűtől (amely asztalra ajánlható), a korallszerű zöld ágakkal díszítőn (R. pilocarpa) és a kusza "zöldségen" (R. cassutha) át a hosszúágas csüngőig (R. baccifera). A növény hajtásai göndör szalagoknak vagy "zöld spagettinek" is tűnhetnek.
Ezt a spagettivonalat erősíti például a 'Heidelberg' fajta szokatlanul hosszú, puha hajtásaival – meglepő ez egy kaktusztól. Az ápolása egyszerű: csupán mérsékelt öntözésre és tápozásra van szüksége, kedveli a napos helyeket.
A vesszőkaktusz legszívesebben világos helyen csüng, akár a közvetlen napfényt is elviseli, de kevesebb fény mellett is fejlődik. A locsolások között egy kicsit hagyhatjuk kiszáradni a földlabdát, heti egy, mérsékelt öntözés elegendő. Amennyiben a növényünk napos helyen lóg, egy kicsit gyakrabban is öntözhetjük.
Kedveli azt is, ha permetezzük, párásítjuk a levegőt. Tápoldatot havonta egyszer adjunk, kis mennyiségben. Ha a hajtások túl hosszúra nőnének, nyugodtan visszavághatjuk őket.