A karácsonyi kaktusz (és a húsvéti kaktusz) gondozása több ponton eltér a sivatagi kaktuszokétól.
A sivatagi kaktuszoknak olyan öntözésre van szükségük, amely egy-egy kiadós sivatagi felhőszakadást szimulál. Ezzel ellentétben az epifita, azaz az eredetileg a trópusi vagy szubtrópusi őserdők fáin élő kaktuszok földjét célszerű enyhén nyirkosan tartanunk, hogy ezzel segítsük elő a virágzást és a megfelelő fejlődést.
Miután a karácsonyi kaktuszunk elvirágzott, biztosítsunk számára hosszú pihenőidőt. Ezalatt fogjuk vissza az öntözését; csak akkor öntözzük meg, ha a levelei kezdenek kissé ráncossá válni. A nyugalmi időszak után új hajtások jelennek meg a karácsonyi kaktuszon.
Ekkor megkezdhetjük a növény enyhe öntözését. Az első virágrügyek megjelenésével növeljük az öntözővíz mennyiségét.
A karácsonyi kaktusz esetében ez szeptembertől októberig tart. Amikor megjelennek a virágrügyek, kiemelt gonddal kezeljük a növényt.
Egyrészt ne hagyjuk, hogy a földje kiszáradjon, másrészt ne mozdítsuk el a cserepét. A növény cserepének ide-oda költöztetése, illetve a huzatos helyre állítás a virágrügyek lepotyogásához vezethet.
A karácsonyi kaktusz szakszerű gondozásával elérhetjük, hogy a növény az év végi ünnepeket gazdag virágzással tegye még színesebbé. A virágzás akár kora tavaszig is tarthat.
Mi a fő különbség a karácsonyi és a húsvéti kaktusz között?
Az év végi ünnepek előtt a boltok polcain legnagyobb valószínűséggel karácsonyi kaktuszt fogunk találni. A jellemzően november végén virágzó növény tudományos neve Schlumbergera truncata. Közkedvelt változat továbbá a Schlumbergera x buckleyi nevű hibrid, amely később, nagyrészt decemberben virágzik.
Míg az előbbi lombját alkotó szártagok fogazott szélűek, az utóbbi esetén ezek jellemzően hullámos szélűek, ami szemmel látható különbség a kettő között. E különbségek ellenére a két növény hasonló gondozást kíván.
Közismert továbbá az úgynevezett húsvéti kaktusz (Hatiora gaertneri), amely – ahogyan azt a neve is sejteti – tavasszal virágzik. Szártagjai laposak, hosszúak, virágai jellemzően skarlátvörösek.
Mindhárom esetében a fényviszonyok és a környezet hőmérsékletének megváltoztatásával, befolyásolásával érhetjük el, hogy a tetszésünk szerint meghatározott időpontban hozzanak virágot. Mindegyik faj hosszú élettartamú.
Szakszerű gondozással akár hosszú évtizedeken át minden évben virágozhatnak. Előfordul, hogy egy-egy családban több generáció is megörökli a növényt.
Hogyan befolyásoljuk a fényviszonyokat és a hőmérsékletet, hogy a karácsonyi kaktuszt rábírjuk a virágzásra?
A karácsonyi kaktusz (és a húsvéti kaktusz) esetén a virágzást a nappali órák lerövidítésével és a környezet hőmérsékletének csökkentésével tudjuk előidézni.
A virágbimbók kifejlődéséhez az optimális hőmérsékleti tartomány 12-15 °C között mozog, amelyet körülbelül hat héten keresztül kell biztosítanunk. Ha ezt a hőmérsékletet tudjuk tartani, nem kell túl sokat aggódnunk a napfényes órák számának lerövidítése miatt.
Ha manipulálni szeretnénk a fényviszonyokkal, hogy virágzást indukáljunk, helyezzük el a növényt egy sötét szobában, ahol mesterséges fényforrás sincsen.
Maximáljuk a növényt érő természetes fény mennyiségét napi 8-11 órában. Ha mesterséges fényforrásra kell támaszkodnunk, időzítő segítségével állítsuk be a világos órák számát.
Az is előfordulhat, hogy a növényt elvirágzás után másodvirágzásra tudjuk késztetni azáltal, hogy beszüntetjük az öntözését az első elvirágzás után.
Ha az első virágzás után rövid ideig megspóroljuk a vizet a növénytől, ez úgy hat rá, mint egy nyúlfarknyi nyugalmi periódus, amellyel sikeresen kiválthatunk egy második virágzási hullámot.
Ahogy írtuk tehát, a karácsonyi kaktuszt bármikor év közben virágzásra bírhatjuk azáltal, ha alacsonyabb hőmérsékletű helyiségben helyezzük el és teljes sötétségben tartjuk napi 13-16 órán át, körülbelül egy hónapon keresztül azt megelőzően, amikorra a virágzását elterveztük.
Amikor megjelennek az első virágrügyek, a legfontosabb szempont, hogy ügyelnünk kell a változatlan környezetre, mivel a növény ilyenkor nagyon érzékeny minden változásra. Ne mozdítsuk el a cserepét, óvjuk a szélsőséges hőmérséklettől, valamint a huzattól. A hirtelen változások hatására a növény ledobálhatja a virágait.
A karácsonyi kaktusz nem olyan, mint a sivatagi kaktusz
A karácsonyi kaktuszt ideális szobanövénnyé teszi könnyű gondozhatósága. Ellenálló a legtöbb betegséggel szemben, azt viszont nem szabad elfelejtenünk, hogy a sivatagi kaktuszoktól eltérő gondozást igényel.
Trópusi növényként több vízre és páradúsabb környezetre van szüksége. A talaja legyen tápdús és szerves anyagokban gazdag. Akkor célszerű megöntöznünk, amikor a talaja felszíne száradni kezd; ne várjunk addig, amíg a talaj felső pár centiméteres rétege már teljesen kiszáradt.
A vegetatív időszakban érdemes feles hígítású szobanövény-tápoldattal kezelnünk. Ne tápoldatozzuk azonban a virágkezdemények kialakulásának idején, ekkor csupán vízzel öntözzük. A virágok nyílásakor ismét folytathatjuk a tápoldatozást.
A karácsonyi kaktusz nem igényel gyakori átültetést, sőt, általában szebben virágzik, ha a gyökere már jól benőtte a cserepét. Ha azonban átültetésre kerül a sor, várjuk vele a teljes elvirágzásig.
Ha szeretnék elágazások fejlesztésére késztetni a növényt, alkalmanként visszacsíphetjük a hajtásait. A lecsípett szártagokat felhasználhatjuk a növény szaporításához. Ezeket friss virágföldbe ledugva (de akár vízben is) kigyökereztethetjük.
