Virágföld minőségű kerti talaj: ehhez milliárdok kellenek, de szerencsére nem forintból

Amíg a talajban élő apró, általában egysejtű szervezetek jelentőségét nem fedezték fel, addig a kertészek azt hitték, hogy a talaj egyszerűen csak arra szolgál, hogy a növények ne dőljenek el, legyen hol megkapaszkodnia a gyökereiknek. Később már azt is tudták, hogy a termőtalaj a tápanyagok és víz növények gyökereihez való eljuttatására is alkalmas. Eközben a talajbiológia sokszor negatív színben jelent meg a termesztők szemében, mivel káros kórokozókkal (pl. phytophthora, pythium) hozták kapcsolatba.

Azonban az utóbbi években felismerték a tudósok, hogy a talajban élő hasznos szervezetek milyen hatalmas lehetőségeket kínálnak a kertészkedőknek és a profi termesztőknek. Ha ügyesen kezeljük a kertben a talajt, akkor rengeteg hasznos mikrobát vonzhatunk oda, amelyek aztán javítják növényeink minőségét, életerejét és ellenálló képességét. Ez az új megközelítés akár a műtrágya mennyiségének csökkentését is lehetővé teszi, és utat nyit a fenntartható és környezetbarát kertészeti gyakorlathoz.

A talaj apró hősei

Mielőtt a rátérnénk, hogy mit kell tennünk az elszaporításukhoz, nézzük meg, hogy a talaj életközösségének milyen előnyöket kínálnak a hasznos szervezetek, a baktériumok, gombák, protozoák és algák. A milliárdjaik képesek a kerti talajt a virágföldhöz hasonló minőségűvé formálni.

Tápanyagok jobb hozzáférhetősége

A mikrobák lebontják az összetett szerves anyagokat, például az elhalt növényi maradványokat és a szerves trágyákat, majd létfontosságú tápanyagokká alakítják őket, amelyeket a gyökerek könnyen fel tudnak venni. A mikrobiális aktivitás és a növényi anyagcsere sebessége egyaránt a hőmérséklet függvénye, így épp akkor keletkezik a tápanyag, mint amikor a növények azt hasznosítani tudják. Egész évben folyamatosan, de azért főleg a tavaszi, nyári és őszi hónapokban. A mesterséges tápanyagpótlás helyett eleve tápanyagban dús talajt kapunk.

Jobb talajszerkezet

A mikrobák jelenléte javítja a talaj fizikai szerkezetét. A gombafonalak, úgynevezett micéliumok, szerteágazó fonalakkal valóságos "gyökérrendszert" képeznek. E fonalak összekötik a talajrészecskéket, elősegítve a talaj szellőzését, vízmegtartását és vízelvezetését. Ennek következtében a talaj kedvezőbb környezetet kínál a gyökérnövekedéshez és kevésbé levegőtlen. A porhanyós talajt tehát legtöbbször a micéliumoknak köszönhetjük.

Betegségek visszaszorítása

Egy egészséges mikrobiális közösség az első védelmi vonal a növényi betegségek ellen. A hasznos baktériumok és gombák szimbionta kapcsolatot alakítanak ki a növényekkel, és segítenek elnyomni a káros kórokozókat. Ezt vagy a gyökerek fizikai védelmével, a növény természetes kórokozó-ellenállásának serkentésével, vagy közvetlenül a kórokozók elleni támadással érik el. Általános szabály, hogy minél változatosabb a mikrobiom, azaz a hasznos szervezetek életközössége, annál alacsonyabb a kórokozók támadásának kockázata.

Környezeti stressztűrés

A mikrobák létfontosságú szerepet játszanak a környezeti stressztűrésben, például extrém magas vagy alacsony hőmérséklet, aszály és magas sótartalom esetén. Egyes mikrobák stresszálló vegyületeket állítanak elő, míg mások beindítják a növény természetes stressztűrési mechanizmusait, így a növények jobban képesek alkalmazkodni a kedvezőtlen körülményekhez, kibírják, amíg azok elmúlnak.

Tápanyagok újrahasznosítása

A mikrobák fenntarthatóvá teszik a kerti körforgást, a talajban lévő tápanyagok újrahasznosításával. Az elhalt növényi maradványokat (pl. komposzt, ásáskor beforgatott zöld növények, elhalt haszonnövények) a mikrobák lebontják és tápanyagokká alakítják őket a talajban, csökkentve ezzel a szükséges műtrágya mennyiségét és minimalizálva a tápanyagok kimosódását.

Gyökérnövekedés

A gombák, mint például a mycorrhiza és a trichoderma, kölcsönös előnyökkel járó kapcsolatot (szimbiózist) alakítanak ki a növényi gyökerekkel, amelyek serkentik a gyökérnövekedést és a tápanyagok felvételét. A gyökereknek a mikrobákkal való szimbiotikus kölcsönhatása nemcsak a növénytáplálásban, hanem a növény egészségében és életerejében is fontos előny.

Az itt felsorolt előnyök valószínűleg csak a jéghegy csúcsa. A mikrobák pontos működését néha még nem ismeri a tudomány, de a kutatásokból és kísérletekből gyanítható, hogy nagyon sok módon járulnak hozzá a növények fejlődéséhez és a természetes körforgás működéséhez.

Hogyan javítsuk a talajéletet?

A tökéletes talajmikrobiom kialakításához meg kell teremtenünk azokat a feltételeket, amelyekben a hasznos mikroorganizmusok virágzásnak indulnak. Két utat javaslunk: vagy a talajt alakítsuk úgy, hogy a hasznos szervezetek jól érezzék magukat benne és elszaporodjanak, vagy a szerezzük be a kereskedelemben kapható "talajbiológiai készítményeket" és keverjük be őket a kert talajába.

1. Teremts ideális környezetet a talajéletnek

A lényeg a talaj kezdeti jó légellátása. Ezt a talaj szerkezetével, öntözésével és trágyázásával alakíthatjuk ki.

A talaj összetétele: A laza, homokos talajba keverj apróbb szemcseméretű, agyagos földet, és fordítva: az agyagos talajhoz adj homokos talajt. Ha például egy új kerthez termőföldet vásárolsz, akkor válassz olyan keveréket, ami jó fizikai tulajdonságokkal rendelkezik ahhoz, hogy oxigént juttasson a gyökérzónához, és elegendő szerves anyagot tartalmaz a mikrobák táplálásához. Ügyelj arra, hogy a tőzeg, mint kiegészítő, a természet rombolásával állítható csak elő, így ha teheted, kerüld a használatát.

Kerüld el a túlöntözést: A túlzott öntözés vízzel telített talajhoz vezet, amely anaerob környezetet teremt, ami nem alkalmas élettér a hasznos mikrobák számára. Természetesen vízre szükség van és a porszáraz talaj sem megfelelő, így egy élhető középútra kell törekedned.

Használj szerves trágyákat: A szerves trágyák lassan bocsátják ki a tápanyagokat, pont abban a formában, ahogyan a mikrobiális tevékenységhez szükséges, mielőtt a növények számára hasznosíthatóvá válnának. A szerves anyag egyben a talajéletet is táplálja, úgyhogy a szerves trágyák használatával valódi körforgás indul be a kertben. Ezzel szemben a műtrágyák használata nem fenntartható: egyszer kijuttatja az ember, a műtrágyát elhasználják a növények és a tápanyagok nem termelődnek újra, újból műtrágyázni szükséges. Bocsánat, mégis van ciklikusság benne, de csak a kereskedő részére, hiszen újra és újra meg kell vásárolni a műtrágyát…

2. Vidd be a mikrobákat a kertbe

Használj zöld komposztot: A komposzt már félig éretten is számos hasznos mikrobát tartalmaz, úgyhogy nyugodtan kijuttathatod az őszi vagy tavaszi ásáskor.

Vásárolj hasznos mikrobákat tartalmazó termékeket: Beszerezhetsz például mycorrhiza gombát, trichodermát és hasznos baktériumokat is. Ezek a termékek általában "mikrobiológiai készítmények" néven futnak és kicsit homályos megfogalmazások olvashatók a terméktájékoztatókon. Növényvédelmi szerek között forgalmazva nem írhatják rájuk a gyártók az ígéreteket, hiszen mindenhol másképp reagál rájuk a talaj. De a lényeg, hogy lehetnek jók, érdemes megpróbálkoznod velük, hiszen a legrosszabb, ami történhet, hogy nem történik tőlük semmi, de az is lehet, hogy rátalálsz valami hatékony szerre.

Különösen figyelj a vegyi növényvédő szerek és gyomirtók helyes használatára: A növényvédő vegyszerek és gyomirtók károsíthatják a talajban lévő jó mikrobákat. Ügyelj arra, hogy csak a növényeket érje a szer, és minimalizáld azt a mennyiséget, amely a talajra csöpög vagy az öntözővízbe jut.

Tartsd szem előtt ezeket a tanácsokat, és a talajod nagyobb eséllyel lesz élettel teli, egészséges és termékeny. A növényeid hálásak lesznek érte!

Korábban írtunk róla:

• Ássuk be a szalmát, ha a talajt szeretnénk javítani
• Így használd fel az érett komposztot a kertben!
• Október közepéig vessük a zöldtrágya növényeket