Május 12. a Kerti Kalendáriumban Pongrác napja, és a régi kertész pontosan tudta, hogy ettől a dátumtól kezdve néhány napig még nem érdemes könnyelműen hinni a már megérkezett tavaszban. Pongrác a fagyosszentek elsője, és a népi tapasztalat szerint ekkor a meleg május hirtelen visszafordulhat hűvösre, sőt talaj menti fagyra is. Ez a hideg nemcsak kellemetlen volt, hanem nagyon is kártékony: „leszüretelhette” a szőlőt, visszafoghatta a zsenge hajtásokat, kárt tehetett a vetésben, és a gyenge palántákat is könnyen megfoghatta.
A Kerti Kalendáriumban Pongrác napja ezért nem pusztán időjósló emléknap, hanem gyakorlati figyelmeztetés. Május közepére a kert már erősen mozdul, a palánták csábítanak a kiültetésre, a veteményes pedig szinte könyörög a folytatásért, mégis ez az a pont, amikor a jó kertész inkább még egyszer körbenéz, mielőtt mindent rábízna a szabad ég alá.
Pongrác, az első fagyosszent
A közép-európai hagyományban Pongrác, Szervác és Bonifác a három legismertebb fagyosszent, és május 12-e e sor első napja. A népi kalendárium szerint ezekben a napokban a melegedő időjárás gyakran megtorpan, sőt hirtelen hidegebbre fordulhat. A régi ember ezt nem elméletből tudta, hanem abból, hogy újra és újra látta: a már biztató tavasz egyszer csak visszanyúl a hideg felé.
A Kerti Kalendáriumban ez a tudás ma is érvényes. Nem mindig érkezik a lehűlés naptári pontossággal, és nem minden évben egyforma erővel, de a május közepei visszahűlés mintája valódi és visszatérő jelenség. Pongrác ezért ma is az óvatosság szentje lehet a kertben.
Füsttel védekeztek a fagy ellen
A régi gyümölcsösökben és veteményes kertekben a fagy ellen sokfelé füstöléssel próbáltak védekezni. Trágyát vagy más lassan izzó anyagot égettek, hogy a füst megülje a kertet és enyhítse a hajnal hidegét. Ez nem pusztán babonás mozdulat volt, hanem annak a kétségbeesetten gyakorlatias tapasztalatnak a része, hogy a tavaszi virágzás és a zsenge növekedés mennyire sérülékeny.
A Kerti Kalendáriumban ez a kép nagyon erős. A kertész itt nem uralja a természetet, hanem alkudozik vele: próbál egy kicsit enyhíteni, késleltetni, védeni. A füstölő kert képe arról szól, mennyire fontos volt minden rügy, minden virág, minden jövőbeli gyümölcs.
Mit nem érdemes ilyenkor elkapkodni?
A hagyomány szerint Pongráckor nem jó palántálni, és a bab, az uborka vetése, a paradicsom kiültetése is még várhat. A kényes, melegkedvelő növények ilyenkor könnyen visszaesnek, megfáznak, vagy észrevétlenül olyan stresszt szenvednek, amely később a fejlődésükön is meglátszik.
A Kerti Kalendáriumban ez ma is használható tanács. A túl korai kiültetés nem mindig látványos kudarccal büntet, hanem sokszor csendesebb módon: a növény megtorpan, sárgul, gyengébben indul, és egész nyáron magán viseli az idő előtti bátorság nyomát. Pongrác napja ezért a türelmes kertészé.
Pongrác és Orbán között
A népi megfigyelés szerint amilyen Pongrác időjárása, olyan lehet majd Orbánkor is. Ez különösen a szőlősgazdákat érdekelte, hiszen a fagyosszentek napjai a szőlő számára is kritikusak lehettek. Doroszlón úgy tartották, hogy ha Pongrác, Szervác és Bonifác már „elengedték a fagyot”, akkor Orbánig sem kell annyira félni a talaj menti hidegtől. Orbán így a sor végén mintegy lezárja ezt a bizonytalan májusi szakaszt.
A Kerti Kalendáriumban ez szépen mutatja, hogy a régi ember nem egyetlen napban gondolkodott, hanem összefüggésben. Pongrác nem magányos dátum, hanem egy teljes májusi hidegablak kezdete.
Egy halk állattartói vonatkozás
A juhászokat a fagyosszentek annyiban érintették, hogy a hideg elvitte a tejet a jószágtól. Ez a megfigyelés ismét arra emlékeztet, hogy a májusi lehűlés nemcsak a veteményest vagy a szőlőt veszélyeztette. Az egész gazdaság érezte a hatását. A Kerti Kalendáriumban ez azért fontos, mert a kert sosem volt elszigetelt világ: mindig része volt az udvarnak, a jószágnak, a termésnek, az egész életnek.
Mit üzen május 12. a kertben?
Május 12. azt mondja: hiába szélesedik a május, még mindig nem szabad mindent biztosra venni. Figyelni kell a hajnalokat, a mélyebben fekvő ágyásokat, a fal melletti és nyitott részek közti különbséget, a kényes palántákat, a virágzásban lévő gyümölcsfákat és a szőlő zsenge hajtásait. Pongrác napja a kertben a megfontoltság próbája.
Ez a nap a Kerti Kalendáriumban az első hideg intés: nem azért, hogy megijesszen, hanem hogy emlékeztessen rá, a jó terméshez nemcsak bátorság, hanem türelem és jó időzítés is kell.
