A tavasz, a termékenység, a zöld ág, a fák, a madarak ünnepe május elseje. E nap reggelén zöld lombokkal, bodzaággal díszítik a kerítéseket, a házak kapuját, bejáratát.
A naphoz fűződő hiedelem szerint május elseje gonoszjáró nap. Az előtte levő éjszaka a német lakosok szerint a Walpurgisnacht, Walpurgis-éj, a boszorkányjárás egyik legfontosabb dátuma.
A nap időjárását is figyelik, mert "ha május elseje előtti éjjel esik az eső, nagy termés lesz, ha hideg van vagy fagy, akkor termés nem lészen". Tehát termésjósló nap is. "Ha hűvös, nedves, közepes termést várj, ha meleg, tiszta, bőven terem minden."
Mivel rámutatónap is, a nap időjárása az öregek szerint megmutatja, milyen lesz a jövő tél.
Május elseje a májusfa állításának ideje is. A májusfa állítása a szeretett lány háza előtt egyfajta szerelemvallás volt. Volt, mert már csak nagyon kevés faluban él a májusfaállítás szokása. A városban érthető okokból már el is tűnt.
Már régóta közös kirándulások, majálisok, ünnepi lakomák szokása is tartozik a naphoz. A majálist, a vidám népmulatságot rendszerint valamelyik közeli erdőben tartották, a magukkal vitt ételt, italt fogyasztva. Később egész sokadalommá szélesedett a majális.
