Május 25. a Kerti Kalendáriumban igazi termésjósló nap: szőlővel, borral, méhekkel, juhászokkal, hirtelen hideggel és egy olyan szenttel, akit a régi szőlősgazdák egyszerre tiszteltek, kérleltek, dicsértek és számon is kértek.
Orbán napján a gazda nemcsak az eget figyelte, hanem a szőlőt is: vajon megússza-e a május végi hideget, lesz-e termés, édesedik-e majd a bor, vagy savanyú lőre kerül a hordóba? Ilyenkor a naptár már a nyár felé fordul, de a természet néha még visszanyúl a hűvös tavaszba, és ez a szőlőhegyen különösen nagy bajt okozhatott.
Május 25., Orbán termésjósló napja
Május 25-e Szent Orbán napja. A népi kalendáriumban termésjósló napként tartották számon, különösen a szőlőművesek körében. Úgy vélték, ezen a napon gyakran hűvösebbre fordul az idő, és a szőlőben kár eshet.
A májusi hideg a szőlő egyik nagy ellensége. A hajtások ilyenkor már megindultak, a fürtkezdemények kialakulóban vannak, a növény érzékeny időszakban jár. Egy erősebb lehűlés, hideg eső, szél vagy kései fagy nemcsak az aznapi munkát rontotta el, hanem az egész évi bor reményét is megcsapolhatta.
A régi ember persze nem meteorológiai modelleket nézett. Napokat figyelt, szenteket tartott számon, helyi mondásokat örökített tovább, és abból rakta össze az év rendjét, amit a szőlő, az ég, a méhek, az állatok és az időjárás mutatott.
Szent Orbán, a szőlőhegy számonkért patrónusa
Orbánt a vincellérek, budárok, kádárok, kocsmárosok és szőlőművesek védőjeként tartották számon. A vincellér a szőlő gondját viselte, a budár a szőlőhegy őrzője volt, a kádár a hordót készítette, a kocsmáros pedig ott állt a bor útjának társasági végén. Egyetlen szőlőfürt mögött egész világ dolgozott.
Hogy Orbán közbenjárását biztosítsák, több helyen szobrot állítottak neki a szőlőkben, szőlőhegyeken. A szobor nem puszta dísz volt: a gazdák szemében Orbánnak dolga akadt a heggyel. Vigyázzon a szőlőre, tartsa távol a hideget, óvja a termést, segítsen, hogy ősszel legyen mit szüretelni, préselni, hordóba tölteni.
A népi Orbán-alakban több hagyomány is összeért: pápa, vértanú, szőlővédő szent, időjárás-felelős és a borvidékek jókedvűen számonkért patrónusa. A szőlősgazda pedig nem volt mindig halk és jámbor, ha a termésről volt szó.
Virág vagy sár: ilyen volt Orbán fizetsége
A régi szőlőhegyeken Orbán sorsa az időjáráson múlt. Ha szép időt hozott, meghajoltak a szobra előtt, virággal díszítették, a közelében ettek, egész nap finom óbort ittak, sőt Orbánt is meglocsolták borral. Dicsérték, köszöntötték, mintha valóban ő intézte volna a derűt, a meleget és a jó termés ígéretét.
Ha viszont rossz idő lett Orbánkor, a hangulat gyorsan megváltozott. Szidták, leköpdösték, vízzel locsolták, pálcával verték, és a szabadkai határban a szőlőművesek bosszúságukban sárral kenték be Orbán szobrát.
Ez a szokás mai szemmel mulatságosnak tűnhet, de nagyon sokat elárul a régi paraszti gondolkodásról. A termés nem elvont gazdasági adat volt, hanem kenyér, bor, munka, jövő évi biztonság. Ha az időjárás rosszul fordult, kellett valaki, akivel perlekedni lehetett. Orbán egyszerre volt pártfogó és bűnbak: ha segített, ünnepelték, ha cserbenhagyta a hegyet, megkapta a magáét.
Mit jósolt az Orbán-napi ég?
Az Orbán-napi időjárást sokfelé figyelték. A bácskaiak úgy tartották, hogy az Orbán-napi eső jó termést ígérhet. Más hagyományok szerint viszont, ha Orbán napja fénylik, örülni kell, mert jó, édes borra lehet számítani.
A régi mondás szerint: „Trink, Orbán, termett a szőlő, és bor is jó lészen.” Vagyis ha tiszta Orbán napja, jó, édes bort lehet sajtolni. Ha viszont esős, akkor savanyú lőre kerülhet a hordóba.
Elsőre ellentmondásosnak tűnhet, hogy egyik vidék az esőt tartotta jó jelnek, másik a derült időt. De a népi időjóslás nem országos meteorológiai szabálytár volt, hanem helyi tapasztalatok gyűjteménye. Más talaj, más szőlőhegy, más mikroklíma, más évek emlékezete alakította a mondásokat.
A lényeg mégis ugyanaz: Orbán napján a szőlősgazda azt kereste az égen, mit ígér a nyár és az ősz.
Orbán bogarai és a méhek rajzása
A méheket több helyen Orbán bogarainak tartották. Szlavóniában azt figyelték meg, hogy Orbán bogarai Orbán napján kezdenek rajzani.
Ez különösen szép május végi megfigyelés. Ilyenkor a kert és a határ már tele van virágzással, illattal, mozgással. A méhek rajzása, a szőlő fejlődése, a gyümölcsösök állapota, a rétek zsongása mind ugyanabba az évszaki képbe tartozott. A gazda figyelt: mit csinál a méh, mit mutat a szőlő, milyen a szél, milyen az ég.
A méhek Orbán bogaraiként való emlegetése azt is mutatja, hogy a régi ember nem külön dobozokban gondolkodott. A szőlő, a méh, a bor, az időjárás, a termékenység és a szerencse egyetlen nagy, május végi történet részei voltak.
Orbán és a juhászok megnyírt bosszúsága
Orbán nemcsak a szőlőműveseket tudta próbára tenni, hanem a pásztorokat és juhászokat is. A hagyomány szerint sokszor megtréfálta őket hideg idővel. Ez azért volt különösen kellemetlen, mert a juhászok készültek az „urbányi híres vásárra”, és gyakran már előre megnyíratták a juhokat.
Egy hirtelen Orbán-napi hideg a frissen nyírt juhnak éppoly rossz hír volt, mint a virágzó szőlőnek. A juhászok az urbányi vásáron szerezték be azokat a kellékeket, amelyekre a nyár folyamán szükségük volt, ezért ez a nap nemcsak időjárási, hanem gazdasági fordulópont is lehetett.
Így lett Orbán a szőlőhegyen és a legelőn is olyan alak, akire egyszerre néztek reménnyel és gyanakvással. Ha jó időt adott, áldották. Ha hideget hozott, volt mit hallgatnia.
Törülköző a vállon, kapa a kézben
Május 25. a modern kalendáriumban Törülközőnap is, Douglas Adams emlékére. Ez a Galaxis útikalauz stopposoknak rajongóinak játékos napja, amikor a törülköző a felkészültség, a túlélés és az abszurd humor jelképe.
A Kerti Kalendáriumban ez csak mosolygós mellékszál, de Orbán napjához furcsán jól passzol. A kertésznek május végén tényleg nem árt, ha van nála valami, amivel megtörölheti a homlokát: hol a naptól, hol a hideg esőtől, hol attól az idegességtől, amit egy rossz időben érkező Orbán okozhat.
A szőlősgazda régen nem stoppolt a galaxisban, de az időjárásban annál inkább. És ha Orbán rosszul intézte a dolgokat, valószínűleg nemcsak törülközőre, hanem erős idegekre is szükség volt.
Afrika napja és a termés közös kérdése
Május 25. Afrika napja is. A Kerti Kalendárium magyar főszála most Orbánhoz, a szőlőhöz és a májusi időjáráshoz kötődik, de érdemes egy pillanatra tágabbra nyitni a képet. A termés, az eső, a szárazság, a hirtelen időjárási szélsőségek és a földből élő közösségek biztonsága nemcsak a régi magyar szőlőhegyeken volt fontos kérdés.
A gazdálkodó ember mindenütt az eget is műveli egy kicsit. Figyeli az esőt, a szelet, a meleget, a hideget, a talajt, a növények reakcióját. Május 25. így nemcsak boros-népi dátum, hanem emlékeztető is: a termés reménye mindig kapcsolat volt ember, föld és időjárás között.
A nap tanítása: a kertész mindig az eget is műveli
Orbán napja egyszerre mulatságos és nagyon komoly. Mulatságos, mert nehéz nem mosolyogni azon, ahogy a szőlősgazdák virággal vagy sárral fizették ki a szentet az aznapi időjárásért. Komoly, mert mögötte ott van a termésféltés, az időjárástól való kiszolgáltatottság és az a régi tudás, hogy a kert és a szőlő soha nincs teljesen a kezünkben.
Aki szőlőt nevel, gyümölcsfát gondoz vagy veteményest művel, ma is érti ezt. Lehet metszeni, kötözni, permetezni, kapálni, öntözni, takarni, figyelni, de az ég mindig társszerző marad.
A Kerti Kalendárium május 25-i üzenete ezért különösen emberi: dolgozzunk, figyeljünk, reménykedjünk, és közben ne veszítsük el a humorunkat. Mert ha jó az idő, Orbán virágot kap. Ha rossz, hát legalább van kiről beszélni a szőlőhegyen.
