Készül belőle savanyúság és őrölt paprika is.
Az erő Farkas Sándorral van, ehhez nem fér kétség, hiszen a saját nevelésű chili paprikáit, melyekből közel két tucatnyi fajtával büszkélkedhet, ő maga is tartósítja. A következőkben ő mondja el, tapasztalatai szerint mi mindenre van szükségük a paprikáknak ahhoz, hogy jólérezzék magukat és szépen teremjenek, valamint egy savanyúságreceptet is megoszt Olvasóinkkal.
A kezdetek
Négy éve kezdődött, akkor kaptam barátomtól, Német Attilától egy marék chilipaprikát. Ma már 22-féle chilit babusgatok a kertemben. Savanyítom, szárítom, és darálom, kimondottan a család és a barátok részére.
A paprikáim erősek, nagyon erősek, vannak 2 000 000 SHU felettiek is. Pl: Naga Jolokia (szellem chili) Capsicum Annum (scorpio chili) stb.
Ilyen nevelést kapnak
A paprikáimat kizárólag dézsában, nagy cserépben, vagy az általam készített 4 méter hosszú virágládában nevelem. A paprika szereti a meleget, ezért egész nyáron a napon voltak, még a mostani nagy melegekben is. Igaz, locsoltam őket naponta kétszer-háromszor is.
Tápozni hetente szoktam sima Vitaflórával, ami a virágokhoz való. A föld, amibe ültettem egy keverék, ami áll egy rész virágföldből, egy rész érett marhatrágyából és egy rész saját, komposztált humuszból.
A paprikáim a Dunakanyarban Piliscsabán vannak, és azért nevelgetem őket edényben, mert itt nagyon homokos a talaj. Permetezni nem szoktam, a poloskákat inkább kézzel fogdosom össze, mert ugye a nyugdíjas ráér. A paprikát szeretni kell, és meghálálja. A magokat január elején ültettem, majd műanyag poharakba palántáztam és ezekben növögettek a nappali és a hálószoba ablakában, egészen kiültetésig. Szerencsém volt, mert a feleségem egy türelmes ember!
A chili savanyúságként tartósítva
Savanyúságnak szedem az érett, félérett, illetve a még zöld paprikákat, majd alapos mosás után darabolom, és kis (tormás) üvegekbe rakom. Igyekszem a színekre figyelni, hogy mutatós, szép színes legyen. Teszek rájuk pár szem mustármagot, koriandert, és nyakon öntöm ecetes savanyúságlével. A lé 1 liter vízből, 1-2 dl ecetből, 2 dkg sóból és 4 dkg cukorból áll. A tetejére kis nátrium-benzoát kerül. Nekem már van, ami 3 éve áll a polcon. Ízlés szerint lehet tenni bele kis tormát, zöldparadicsomot, bármit.
Én nagyon kis falatkákra vágom, hisz nagyon erős, bár nem mindenkinek egyformán! Nagyon finom pörköltekhez, sültekhez, de csak óvatosan, mert ezek kétszer csípnek.
És szárítva
Ha szárítani szeretném, akkor az érett darabokat szedem. Mosás után kicsit bevagdosva, a nagyobbakat félbevágva teszem az aszalógépbe. 45-50 fokon szárítom egészen addig, amíg üvegesre nem szárad, ez kb. 20-24 óra. Száradás után egy jó minőségű kávédarálón ledarálom. Ez a művelet igen kényes, mert a paprika csíp, mar mindenhol. A gumikesztyűn keresztül is. Meggondolandó, utána hova is nyúl az ember.
Tavaly már a be nem ért paprikákat is megszárítottam, és ledaráltam, így van zöldpaprika porom, ami így is igen férfiasan csíp.
Érdemes a paprikákat szín szerint darálni, meglepő ritkaságokat lehet kihozni belőlük. Nagyon szeretem levesekbe. Szerintem korlátlan ideig eláll, ha rendesen ki van szárítva.
Én még aszalok zellert, zöldjét is, kápia paprikát, almát, gombát stb.
