Bosszantó jelenségek a kertben, ismerkedjünk meg velük szemtől szembe.
Mindent elkövetünk, hogy óvjuk növényeinket, de ezek a rovarok ellenünk dolgoznak. Ismerjük meg őket tüzetesen, hogy hatékonyan tudjunk küzdeni ellenük.
Az alma fiatal hajtásain és leveleinek főerein csoportosan szívogatnak a fűzöld, szárnyatlan, fekete potrohcsövű nőstény levéltetvek. Az áttelelt tojásokból márciusban kelnek ki az ősanyák. Leánynemzedékük áprilisban fejlődik ki, ezek között már szárnyasok is vannak, amelyek újabb almatermésű fákat keresnek nyáron fejlődő nemzedékeik számára. A károsító néhány nap alatt igen népes telepeket alkot. Szeptemberben hímek is fejlődnek, s az általuk megtermékenyített nőstények rakják le a telelő tojásokat, a rügyek tövébe. Rügypattanás előtt, piros-bimbós állapotban, sziromhullás után permetezzünk.
Levélpirosító alma-levéltetű
Az almahajtások csúcsának levelei a fonákuk felé, a főér mentén besodródnak, torzulnak, sárgulnak, később bíborpirosra színeződnek, s a nyár közepéig lehullanak. Ólomszürke, viaszporos levéltetvek a torzult levelekben szívogatnak. Az áprilisban kikelő ősanyák a fakadó hajtások leveleinek csúcsán szívogatnak, ez indítja meg a levelek besodródását. Leánynemzedékei többségükben szárnytalanok. A június közepén megjelenő nőstények párosodás után kezdik telelő tojásai lerakását a kéregrepedésekbe. Rügypattanáskor, piros-bimbós állapotban és sziromhullás után permetezzünk.
Szürke alma-levéltetű
Az alma hajtásainak, fiatal leveleinek a fonák irányában besodródnak, kanalasodnak, kissé megsárgulnak, de sohasem pirosodnak be. A rózsaszínű, hamvas bevonatú levéltetvek a fonáki oldal levélöbleiben szívogatnak. Az áttelelő tojásokból az ősanyák március végén, április elején kelnek ki, s a fakadó leveleken szívogatnak, aminek következtében azok besodródnak. Június közepétől szárnyas egyedek képződnek, amelyek útifűfajokra repülnek át. Nyár végén települnek vissza az almára. Rügypattanáskor, piros-bimbós állapotban, sziromhullás után permetezzünk.
Hamvas körte-levéltetű
A körte hajtásainak csúcsán a levelek szabálytalanul besodródnak, fő-erük kör alakban vagy spirálisan görbül. Erősebb fertőzés esetén a gyümölcsök nem fejlődnek ki. A fahéjbarna levéltetvek a viaszportól kékes árnyalatúak. Az áttelelt tojásokból áprilisban kelnek ki az ősanyák. A körtén két nemzedékük fejlődik, majd szárnyas nőstényeik a galajfélékre települnek át. Októberben repülnek vissza a szárnyas egyedek a körtére. A megtermékenyített nőstények a vesszőkre, a rügyek tövébe rakják telelő tojásaikat. Rügypattanáskor, fehérbimbós állapotban, sziromhullás után permetezzünk.
Levélpirosító ribiszke-levéltetű
A ribiszke levelei felhólyagosodnak, a dudorok napsütés hatására megpirosodnak, árnyékban sárgák maradnak. A károsított levelek még a nyár elején elszáradnak, lehullanak. Az áttelelt tojásokból kelt, sárga levéltetű ősanyák szívogatása nyomán kezdenek a levelek torzulni. A levéldudorok védelmében elevenszüléssel hozzák létre telepeiket. Május végén szárnyas nőstények fejlődnek, elhagyják a ribiszkét, erdei és mocsári tisztesfűre, bársonyos és foltos árvacsalánra települnek át. Ősszel visszarepülnek a ribiszkére, s a kéregrepedésekbe rakják telelő tojásaikat. Rügyfakadás előtt permetezzük.
Fekete cseresznye-levéltetű
A cseresznyén a hajtáscsúcs levelei besodródnak a fonákuk felé, a hajtás növekedése megáll. A besodródott levelek között fényes, fekete tetvek szívogatnak. A telelő tojásokból márciusban kelnek az ősanyák. Több nemzedéket hoznak létre szűznemzéssel, elevenszüléssel. Szárnyas egyedek nyáron galaj és veronikafajokra települnek át. Szeptembertől ismét szárnyasok fejlődnek, amelyik visszarepülnek a cseresznyére, s a vesszőkre, a rügyek tövébe rakják le telelő tojásaikat. Rügypattanáskor, fehérbimbós állapotban és sziromhullás után permetezzünk.
Tafrinás levélfodrosodás
Az őszibarack levelei a főér mentén megvastagodnak, ráncosodnak, a fonák felé görbülnek. A torzult rész sárgászöld, pirosas vagy sötétbíbor színű lesz. A kórokozó a fogékony fajtákon a virágokat is károsíthatja. A bibe és a porzószálak megvastagodnak, torzulnak, a szirmok a virágzás után is fönnmaradnak. Gyümölcsön a terméshéj felhólyagosodik, a beteg folt puhul és rothad. Hűvös, csapadékos vidékeken és években járványszerűen károsít. A gomba a beteg leveleken telel át, a talajba kerülve pedig több évig fertőzőképes marad. A rügypattanás utáni 2-4 napos, esővel párosuló lehűlés indítja a fertőzést, ilyenkor kezdjük a permetezést.
Vértetű
Az alma hajtásain és idősebb ágrészein fehér, vattaszerű bevonat védelmében barnásvörös tetvek szívogatnak. A szétnyomott álatok vérpiros színűek. Szívásuk hatására az elsőéves hajtásokon borsó alakú duzzanat, a másodéveseken orsó alakú megvastagodás képződik. Az idősebb részek kérge repedezik, kiforr, rákszerű duzzanatok, szivacsos sebek fejlődnek rajtuk. A gyökereken telelő egyedek egy része tavasszal a fa koronájába vonul, ott letelepedve gyors ütemben népes telepeket alkot. A károsítót emiatt nehéz féken tartani. A tél végi permetezés gyéríti, a tavaszi, nyári levéltetvek elleni permetezések pedig meggátolják elszaporodásukat.
