Miért kellett nekem a balkezes metszőolló, ha jobbkezes vagyok?

Jobbkezes vagy? – Így hangzott az első kérdés, amelyet metszőolló-választásnál hozzám intéztek. És igen, jobbkezes vagyok, így egyértelmű, hogy jobbkezes metszőollót választottam.

Szerencsém van, mert a metszőollók döntő többsége jobbkezes. Persze ez csak a minőségi, azaz ergonomikus kialakítású metszőollókra igaz, hiszen a sima, buta metszőollót bármely kézzel meg lehet fogni. Az ergonomikus metszőollókat viszont úgy alakították ki, hogy az ember egyik kezébe jobban illenek, mint a másikba. Tehát például egy jobbkezes FELCO ergonomikus metszőolló kiválóan illik az ember jobb kezébe, de ballal fogva kifejezetten rossz, esetlen. Ehhez tudni kell azt is, hogy a legtöbb metszőolló nem szimmetrikus, tehát a két pengéje és a két nyele nem egyforma. A kertészkedők többsége úgynevezett mellévágó metszőollóval dolgozik, ami úgy működik, mint egy hagyományos háztartási papírvágó olló: van egy támasztópenge, amely mellett elsiklik a vágópenge. A támasztópenge megtámasztja az elvágandó ágat, amíg a vágópenge éle elmetszi azt.

Csak halkan jegyzem meg, hogy a legtöbb metszőolló nem ergonomikus, hanem úgynevezett “hagyományos”. A hagyományos ollók kisebb része egyszerű kialakítású, funkcionális, a vágásra összpontosító szerkezet, amelynél nem az a legfontosabb, hogy a metsző ember keze mit érez közben. Az ember keze pont mindegy, a lényeg, hogy a szerszám vágjon. Ez még a jobbik eset, mert a hagyományos ollók nagyobb része pedig hát… finoman szólva ipari hulladék. Ezek töltik meg két-háromezer forintért a háztartási boltok kosarait, hiszen ezeket minden évben újra el lehet adni, és jó eséllyel egyetlen nap alatt el is használódnak. A vacak olló a rövid élettartama alatt is sok bosszúságot okoz a használóknak.

A tudnivalókhoz még az is hozzátartozik, hogy a gyümölcsfák és díszfák jelentős részét úgy célszerű metszeni, hogy a levágott ág után ne maradjon a fán csonk. Tehát igyekszünk minél közelebb vágni a fán maradó részhez, például a fa törzséhez. Így nem keletkezik elhalt faanyag az élő növényen és kisebb az esélye, hogy a sérülés elfertőződik. Ehhez viszont a metszőollót úgy kell tartanunk a kezünkben, hogy a vágópenge legyen közelebb a levágandó ág tövéhez. Ha fordítva tartanánk, akkor az ollót nem tudjuk annyira ráfektetni a levágandó ág tövére, mert a támasztópenge mindig eltartja egy néhány milliméternyire. Erre nemsokára még visszatérek, hogy miért fontos, de egyelőre ennyi elég az elméletből.

Mi a gond a nem megfelelő kézbe való ollóval?

Az ember jobb keze tükörképe a bal kezének, ezért a balkezes metszőolló is tükörképe a jobbkezesnek. Ha az ember balkezesként jobbkezes metszőollót vesz a kezébe, akkor azzal fog szembesülni, hogy a metszőolló metszéskor a rossz oldalával kerül közel a levágandó ághoz, azaz a támasztópenge eltartja az ollót a megfelelő helytől, így nehéz csonkmentesen metszeni. További probléma, hogy az olló zárszerkezete (már ha van neki, akkor) a túloldalra kerül, ezért nem lehet a hüvelykujj egyetlen mozdulatával bezárni az ollót. Két kézzel persze be lehet, de az embernek metszés közben sokszor foglalt a másik keze, például azzal kapaszkodik a létrába, vagy azzal hajlítja a vágandó ágakat. Ha pedig egy olló csak kényelmetlenül zárható be, akkor – tapasztalatból mondom – a gazdája nem fogja bezárni, és örökké veszélyforrás lesz a kezében a nyitva hagyott metszőolló. Lehet, hogy egy-két napot megúszik az ember baleset nélkül, de aki szinte egész évben metsz, az garantáltan megérzi a fokozott kockázatot egy nyitott állapotban leeső olló vagy egy kivágott zseb formájában. Tehát a nem megfelelő kézbe való olló egyrészt kényelmetlen, másrészt előbb-utóbb véres balesetet okozó időzített bomba.

Tehát akkor jobbkezes embernek jobbkezes olló kell?

Igen, balkezesnek pedig balkezes metszőolló. A jó minőségű és ergonomikus metszőollók kiválóan illeszkednek az ember kezébe, profi módon lehet velük metszeni, biztonságosak. Ezenkívül kímélik is az ember kezét, mert minden egyes vágáskor pufferekkel csillapítják a rázkódást. A pufferek az olló záródásakor egymáshoz érő gumidarabok, amelyek miatt a jó minőségű ollók nem csattognak, hanem puhán záródnak. Ilyenek például a jó drága svájci metszőollók.

És akkor miért vettem mégis balkezeset?

Azért vettem balkezes metszőollót, mert megtanultam bal kézzel metszeni. Ezzel szeretném kímélni a jobb kezemet a kézbetegségektől és a porckopástól. Ugyanis én minden évben több mint száz napon át szőlőt és gyümölcsfákat metszek. Percenként átlagosan 10 alkalommal csattintok, óránként akár ötszázszor is. Van olyan nap, amikor ötezret, van olyan hónap, amikor százezret. Ennyi mozgástól elfáradnak az ember ízületei, és a repetitív mozgástól nagyon sokféle panasz kialakulhat. Inkább megtanulok bal kézzel is metszeni, balkezes metszőollót használni, és így naponta váltogatom a használt kezem – és benne a metszőollót. Abban bízom, hogy így legalább dupla annyi lesz az ízületeim és izmaim “élettartama”, mintha csak mindig az egyik kezemmel metszenék. Nem engem kell majd kezelnie az ortopédia és reumatológia kórházi osztályoknak.

Az ismétlődő mozgás veszélye

De mi a baj a kezem mozgásával? Az, hogy a repetitív mozgások, azaz ismétlődő, egyoldalú mozdulatok hosszú távú végzése során az orvostudomány szerint különböző mozgásszervi problémák alakulhatnak ki. A kéz és a kar területén ezek leggyakrabban a következők lehetnek:

• Teniszkönyök (lateralis epicondylitis):Az alkar hajlítóizmainak tapadási pontjánál jelentkező fájdalom és gyulladás, melyet az ismétlődő csuklómozdulatok okoznak.
• Golfkönyök (medialis epicondylitis): Hasonló az előzőhöz, de az alkar hajlítóizmainak tapadási pontjánál jelentkezik.
• Kéztőalagút-szindróma (carpal tunnel syndrome): A csuklón keresztülhaladó középső ideg becsípődése következtében kialakuló kézbeli fájdalom, zsibbadás és gyengeség.
• De Quervain szindróma: A hüvelykujj alapjánál és az alkarban jelentkező fájdalom és duzzanat, melyet a hüvelykujjhoz kapcsolódó inak gyulladása okoz.
• Ganglion ciszta: A kéz ízületek és inak környékén megjelenő, folyadékkal telt dudor, mely általában nem fájdalmas, de zavaró lehet.
• Bursitis: Az ízületeket körülvevő zacskók (bursák) gyulladása.

Metszés vagy hasonló, ismétlődő kézi munka során a fenti állapotok közül állítólag a teniszkönyök és a kéztőalagút-szindróma kialakulása a leggyakoribb. A metszés specifikus mozdulatai és főleg az óriási ismétlésszámok megterhelik a kéz és az alkar izmait és inait, amelyek előbb-utóbb így megbetegednek. A reumás ízületi gyulladást már nem is említem, mert az fiatal korban a pihentetéstől elmúlik, idős korban pedig eleve a kopások miatt alakul ki.

A repetitív mozgásból adódó problémák kockázatának csökkentésére az orvosok szerint érdemes rendszeresen szüneteket tartani metszés közben, valamint ergonomikus eszközöket használni, amelyek kímélik a kéz és az alkar izmait. Én a szüneteket úgy oldom meg, hogy egyik nap a jobb kezemmel, másik nap a bal kezemmel metszek (és közben a másik kezem szüneten van). Metszőollót pedig a FELCO ergonomikus metszőollói közül választok.

A rázkódó mozgás veszélye

A metszéssel végzett ismétlődő mozgás mellett még ott van a folyamatos rázkódás is. A rázkódások, mint amilyen a metszőolló használatakor a kézfejen érezhető, hosszú távon káros hatással lehetnek a kéz és az alkar ízületeire.

Az ismételt rázkódások a következő problémákat okozhatják:

• Izomfáradtság és -feszültség: A rázkódás az izmok fáradtságát és feszültségét okozza, ami fájdalomhoz és teljesítménycsökkenéshez vezethet.
• Ízületi problémák: Az ízületeket alkotó porcok és egyéb struktúrák károsodhatnak az ismétlődő rázkódásoktól. Ez gyulladást, fájdalmat és ízületi kopást okozhat.
• Keringési problémák: Az ismétlődő rázkódás hozzájárulhat az ún. "fehér ujj" (Raynaud-szindróma) kialakulásához, amely egy keringési rendellenesség, melyben a kéz ujjai hidegben vagy stressz hatására fehérre vagy kékre váltanak.
• Idegi problémák: A rázkódás a kéz és alkar idegeit is irritálhatja, ami zsibbadást, érzéketlenséget vagy bizsergést okozhat.

Mit tegyünk a metszéskor tapasztalható folyamatos rázkódás elkerülésére? Érdemes minőségi, ergonomikus eszközöket használni, amelyek csökkentik a rázkódás mértékét. Itt jön képbe megint a FELCO rázkódást csillapító puffere, amely az olló záródásakor elnyeli a rezgést. És persze a szünet is jót tesz, amire én az egész napos másik kézzel metszést használom.

Milyen bal kézzel metszeni?

Tehát jobbkezesként vettem egy balkezes metszőollót is, és felváltva használom a kezeimet, egyik nap az egyikkel, másik nap a másikkal metszem a szőlőt és a gyümölcsfákat. Így nem is kell egyszerre két ollót vinnem magammal. És az is előfordul, hogy ha nincs időm az olló napvégi karbantartására, akkor csak ritkábban, a két ollót egyszerre takarítom és élezem meg.

A balkezes metszést viszont meg kellett szokni. Szerencsére nem annyira finom munka, mint például az írás, úgyhogy nekem egy-két óra alatt sikerült megtanulnom. Aki kíváncsi arra, hogy milyen lenne, próbáljon meg egymás után, például öt napon át, 10 alkalommal fogat mosni a másik kezével. Valószínűleg azt fogja tapasztalni, hogy az első két-három alkalom nagyon bizarr, aztán valahogy kialakul, végül pedig már olyan, mint régen.

Apró öröm az ürömben, hogy jobbkezesként én ügyesebben támogatom a bal kezemet metszés közben, tehát jobb kézzel ügyesen hajlítgatom az ágakat, szedem ki a lemetszett hajtásokat és ágakat a sűrű koronából.

Megéri két metszőollót tartani?

A jobb- és balkezes metszés váltogatása számomra egy szórakoztató játék. Kipróbáltam, működik, örülök neki. És emellett haszna is van, mert így nem készül ki a kezem az egymást követő munkanapokon. Mivel ez a munkám, nekem amúgy is több metszőollóm van, nem engedhetem meg magamnak, hogy egy pengetörés vagy más hiba miatt ne tudjak dolgozni, úgyhogy nem volt nagy befektetés egy másik – balkezes – metszőolló. Egy napi munkával bőven megkeresem az árát, és lehet, hogy egy évtizedet nyerek vele.

És hogy engem elkerül-e majd az időskori kézfájás, artritisz, kopás, ilyen-olyan kézbetegség? Nem tudom, de ha megtudom, akkor tíz-húsz év múlva megírom. Addig is metszem a fákat, egyik nap jobb, másik nap bal kézzel.

 

***

 

A Hobbikert Magazin szerkesztősége a metszés tanulásához Bálint gazda videós metszés-tanfolyamát ajánlja. A 10 házikerti gyümölcsfa metszését bemutató, összesen 100 perc oktató videót tartalmazó tanfolyamra a WEBUNI oldalán lehet beiratkozni.

A metszés eszközeinek beszerzéséhez (metszőolló, ágvágó, fűrész, kertészkés) az 1Kert.hu webshop termékeit ajánljuk. Ezt a Hobbikert.hu szerkesztősége hozta létre Felco Shop néven, a munkatársaink a kínálat minden darabját ismerik. Itt kaphatók a profi kertészek által használt tartós és jó minőségű szerszámok (FELCO, ARS, KUNDE, SILKY).