A tavasz beköszöntével a kertészeti munkák megkezdődnek. Ilyenkor a kert előkészítése kiemelten fontos feladat. Ahhoz, hogy az év során szép és termékeny kertünk legyen, elengedhetetlen a megfelelő előkészületek megtétele. Ebben a cikkben néhány hasznos tanácsot fogalmazunk meg a kert előkészítésével kapcsolatban, amelyek segítenek abban, hogy a tavaszi munkákat felkészülten kezdhessük meg.
Muskátlik visszavágása és friss földbe ültetése
A muskátli kedvelt dísznövény, amelyet évente legalább egyszer meg kell metszeni, hogy megőrizzük az egészségét és virágzó képességét. A teleltetett muskátlikat a téli időszakban érdemes visszavágnunk, miután eltávolítottuk a száraz és elhalt részeket. Érdemes akkor végezni, amikor a növények már elkezdték növekedésüket, de még nem hozták ki a virágokat.
A visszavágás után a muskátlikat friss földbe ültetjük. Érdemes tápanyagdús földet választani, amely jó vízelvezető képességgel rendelkezik, illetve a muskátlik számára megfelelő pH-értéket biztosít. Fontos, hogy ne ültessük túl mélyre a növényeket, csak annyira, hogy a gyökereik fedve legyenek és kapaszkodást biztosíthassanak számukra!
Az ültetést követően rendszeresen öntözzük a muskátlikat, hogy megakadályozzuk a talaj kiszáradását. Ha szükséges, a növényeket trágyázhatjuk is, hogy javítsuk a virágzást és az általános egészségi állapotukat.
Ha a muskátlikat megfelelően visszavágjuk és friss földbe ültetjük, akkor élénk színekben pompázó és egészséges növényeket kapunk, amelyek hosszú időn át díszítik kertünket vagy erkélyünket.
Az első magvetések
A kerti vetemények, palánta magvetése az egyik legjobb módja annak, hogy időt takarítsunk meg, és hogy mielőbb friss zöldségeket szedhessünk a saját kertünkből. Az időjárás még nem engedi, hogy helyrevetést végezzünk, hiszen a szabadföldi termesztés megkezdéséhez még túl hideg van. Sok helyen még fagyott a föld. Melegigényes növények magjait, amik nehezebben csíráznak, hosszabb a csírázási idejük: már most vethetjük palántának. A magokat irányított körülmények között nevelhetjük, optimális hőmérsékletet és fényviszonyokat biztosíthatunk számukra a fedett helyiségekben. Nagy segítségünkre lehetnek ebben az ültetőlapátok.
A termesztett növényeink között szép számban találunk kifejezetten melegigényes növényeket, ilyen például a paprika, amit hiába ültetnénk ki a hideg földbe, képtelen lenne megfelelően fejlődni, de még a későbbi – áprilisi vagy akár májusi – talajmenti vagyok is végzetesek lehetnének számára. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy a paprika fejlődési szakasza relatív hosszú; ha a vetést május végén végeznénk, a növénynek nem lenne ideje kinevelnie a terméseit az őszi fagyok beállta előtt. A palántamagok vetése azonban megoldást kínál.
A paradicsom némileg jobban tűri a tavaszi hónapok hidegebb időjárását, de az elnyúló csapadékos időszak és a kevés napfény ezt a növényt is visszaveti a fejlődésben. Nagyon sokféle palántanevelő közül választhatunk. Akár palántaföldet, akár saját készítésű komposztot használunk, tartsuk szem előtt, hogy a közegnek jó vízáteresztőnek kell lennie. Vethetjük már a zellert, a karalábét, korai fejes káposztát, korai fejes salátát, brokkolit. Hat hét alatt lesz kiültetésre alkalmas a palánta.
Amint az időjárás engedi, nem fagyott a talaj, és kellőképpen felszikkadt, vethetjük szabadföldbe a hidegre nem érzékeny magokat, ilyen a borsó, petrezselyem, lóbab, vöröshagyma, fejes saláta, mák, spenót, hónapos retek. A sárgarépát is lehet lassan vetni, de lassan fog csírázni, érdemes jelzőnövényként mellé hónapos retket vetni.
Kerttervek készítése: vetésforgó és növénytársítások megtervezése
A vetésforgó fogalmát elsősorban a mezőgazdasághoz társítjuk, de fontos szerep hárul rá a kiskertekben is. A vetésforgó segít abban, hogy azonos területen a növények ne emésszék fel ugyanazokat a tápanyagokat évről évre. Ennek megfelelően, az egyes növényfélék ideális vetési és ültetési helyeit ki kell választani, és olyan sorrendet kell kialakítani, amely a lehető legjobb termőképességet eredményezi.
A monokultúrában az adott növényfajra jellemző kártevők könnyen elszaporodhatnak, így az alkalmazott növényvédelem hatékonysága is kérdéses lehet. A vetésforgó lehetőséget ad arra, hogy kiküszöböljük a kártevők elszaporodását és támogassuk a jótékony rovarok szaporodását.
Nem beszélhetünk vetésforgóról pihentetett terület nélkül. A pihentetés során javul a talaj ellenálló képessége, csökken a stressz, illetve szaporodni képesek a jótékony mikroorganizmusok is. A pihenő talajjal nincs teendőnk, még felásnunk sem kell; sőt, nem is ajánlott a pihentetett talaj forgatása. Zöldtrágyának való növények magjait vethetjük például a területre, ilyen a facélia vagy a mustár.
Legyünk alaposak és fordítsunk időt a tervezésre. Először jelöljük ki azokat a területeket, ahol termeszteni szeretnénk, majd készítsünk tervet, milyen zöldségeket szeretnénk vetni vagy palántázni az elkövetkező években. Ilyen módon meghatározhatjuk a közös pontokat, például a vízigényt, a fényigényt vagy a közös kártevők alapján, ezáltal már sokkal könnyebb dolgunk van, hiszen tudhatjuk, melyik növényt melyik mellé kell ültetnünk, melyeket nem ültethetjük egymás mellé, illetve egymás után.
Fordítsunk kiemelt figyelmet a kártevőkre! Ha az egyik növény kártevői nagyobb számban jelennek meg, a következő évben ne ültessünk olyan növényeket, amelyek a kártevők visszatérését és további szaporodását segíti!
Számos növény jól használható előveteményként, például a pillangós növények, mint a borsó, kiváló előveteményei a nitrogénigényes zöldségeknek, például a káposztaféléknek. Zöldhagyma után ültethetünk májusban paradicsomot és utána vethetünk még spenótot is ősszel, hogy ne legyen üres a terület hosszú időn keresztül.
