Fertőzési gócok.
A komposzt kincset ér a hobbikertészek számára, az értékes anyaggal való táplálást a növények is meghálálják. Nem mindegy viszont, hogy mit hajítunk a kupacra, mert árthatunk is azzal, ha nem megfelelő anyagok kerülnek oda.
Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a fertőzött, beteg, károsított növények nem valók a komposztra, azonban mindenképpen érdemes kicsit jobban utánaolvasni, mert néhány növényi rész mégis odakerülhet.
Bizonyos gyakori gombák, például az őszirózsa hervadását, a kelsérvet, az uborka vagy paradicsom fuzáriumos hervadását vagy szklerotíniás betegségét, a szamóca gyökérrothadását és a puszpáng elhalását okozó fajok olyan ellenálló, tartós spórákat képeznek, amelyek a komposzttal továbbterjeszthetők, hacsak a hőmérséklet nem éri el 60-70 °C-ot. Ezeket mindenképp semmisítsük meg máshogyan! Hasonlóképp, legyünk körültekintőek azoknál a kártevőknél, amelyek a talajban élnek vagy ott telelnek át, például a nematódák vagy egyes légyfajok.
A magot hozó vagy gyökérrel terjedő gyomok, például a tarackbúza vagy a podagrafű esetében el kell gondolkodni a komposztáláson, mert nem zárható ki,hogy később épp a komposzttal terjesztjük tovább a növényt.
A leveleket és gyümölcsöket fertőző kártevők és kórokozók, mint a lisztharmat, varasodás, a levélfoltosodás vagy levéltetvek által károsított nyesedékek viszont akár a komposztra is kerülhetnek, ha a beteg növényi részeket azonnal betakarjuk földdel vagy más vastag anyaggal, például levágott fűvel. Ez megakadályozza a kártevők és spórák terjedését, ugyanis a fellépő rothadási folyamatok következtében azok elpusztulnak.
