Akcióban a táncoló szörnyek, ne hagyjuk, hogy a madarak szüreteljenek helyettünk!
A madarak nemcsak a gazdáknak, de az egyszeri kiskerttulajdonosnak is rengeteg kárt okoznak. Rémes végignézi, ahogyan a seregélyek lelegelik a cseresznyefánkat. A madárkár elleni védekezésben a legfontosabb szabály, hogy nem a kárt okozó madárfajok kiirtása, hanem a távoltartásuk a cél, hiszen van köztük számos védett példány is!
A legtöbb madárkár a vetés után keletkezik, amikor az elvetett magokat kiszedik a földből. Gyümölcsfákon a virágrügyeket is elpusztítják, majd a termést legelik. És ez még nem minden! Kertes negyedekben többen jelentették, hogy a szarkák lecsipkedik a trambulinok habszivacs borítását - ezzel ugyan a termésben nem okoznak kárt, de teleszemetelik a kertet és rongálnak.
A szőlőterületek, gyümölcsösök ősi ellensége a seregély. Nyár közepétől a szüret időszakáig megdézsmálja az érett gyümölcsöket, szőlőszemeket, és amit nem dézsmál meg, azt az izgága mozgásával leveri, megsebzi. A védekezés klasszikus módszerei sokszor hatástalanok ellene, mert a madarak hozzászoknak szinte mindenhez. A seregély állandó, védett madarunk, általában csapatokban, seregben támad. A látszat ellenére több a haszna, mint a kára. Ezek az öklömnyi madarak rendkívül intelligensek, megtanultak az ember mellett élni, mint egy jó könyvelő. Néha annyira trükkösek, hogy a sereg úgy tesz, mintha lecsapna az ültetvény egyik végén, a gazda odarohan, a csapat pedig hirtelen, jól szervezetten irányt vált, és máshol támad. Főleg azokon a területeken nagy a seregélyveszély, ahol a közelben nádasok vannak, ez ugyanis a hálóhelyük.
Összegyűjtöttük a madarak ellen ismert védekezési módokat, lehet válogatni!
1. Madárijesztők és táncoló szörnyek
A hagyományos madárijesztők különböző ember formájú figurák, amik azt próbálják imitálni, hogy a gazda ott van, és elhessegeti a kertjébe betolakodókat. A madarak hamar megszokják, és előszeretettel pihennek meg rajtuk.
A madárijesztők új generációjának tekinthetők azok a szerkezetek, amelyeket mostanában sikerrel alkalmaznak, és magyarul talán táncoló szörnyeknek nevezhetnénk. Több helyen is láthatók ilyenek, reklám célokra használják egyes üzletek előtt. Egy vékony, rugalmas műanyag fóliából készült csőről van szó, rajta kétoldalt két kar is található, amelybe alulról egy kompresszor szakaszosan levegőt fúj be, amitől az egész folyamatosan mozog, bólogat. Az ültetvényekben használatos táncoló szörnyek gyümölcsfa méretűek, feltűnő színűek, és ijesztő arckifejezést is festenek rájuk. 4-5 hektáronként egy-egy ilyen szörny nagyon hatékonynak bizonyult a madarak elriasztására.
Amerikában pár éve több egyetem munkatársai, a termesztőkkel összefogásban végeztek felmérést a különböző madárriasztókról. A legfőbb probléma az, hogy a madarak előbb-utóbb a többségükhöz hozzászoknak. A vizsgálati eredmények szerint a legkisebb a hozzászokás a táncoló szörnyekhez, ezért ezeket tartják a jövő számára a legígéretesebb megoldásnak.
2. Egyéb tárgyak kifüggesztése
A fák koronaszintje fölött kifeszített huzalokra színes, fényes szalagokat, hangot adó fémlapokat, tükröket is aggathatunk, amiket a szél folyamatosan mozgat. Használt CD-kből, DVD-kből is sokan készítenek madárijesztőt, cérnával felaggatva azokat az ágakra. Ahogy a nap rásüt a CD fényes felületére, elriasztja a repülő vendégeket.
Kapható madárriasztó szalag is, ami fényesen csillog, szél hatására kiszámíthatatlanul mozog. Sőt, gyors pergés közben zörög, sustorog, tehát hanghatással is zavarja az állatot.
3. Műmadarak
A ragadozó madarat (sas, sólyom, varjú, bagoly, nagy fülesbagoly) formázó makettek általában műanyagból készülnek. Az eszköz üreges, ezért kitölthetjük homokkal, álló figurát kapva, vagy pedig fellógatjuk, akkor a szél hatására a lebegő-vadászó állathoz fog hasonlítani. A szakemberek azt javasolják, hogy helyezgessük át az állatot, váltsunk a helyhez kötött és a lebegő forma között. Továbbá legalább kétféle fajú műanyag ragadozót állítsunk szolgálatba.
4. Zajkeltés
Régen kurjongatással, kerepeléssel védekeztek, de ma a legelterjedtebb a propán-bután-ágyús, karbidágyús vagy jelzőpisztolyos, hanggal való elriasztás. Az ágyúra hasonlító berendezések általában időzíthetők, vagy mozgásérzékelővel vannak ellátva. Az időzítő szerkezet szikrával gyújtja meg a gázt és a robbanás hangjával riaszt. Egyes készülékek fényt is villantanak. A lövés hangjára megriadnak, és felszállnak a seregélyek, de egy idő után rájönnek, hogy nem éri őket bántalmazás a durranás után. Sőt, azt is megtanulják, hogy ahol nagy ágyúdörgés hallatszik, ott valószínűleg sok táplálék van.
Nagyobb sikerrel alkalmazhatók a ragadozó madarak hangját és a fajtársak vészjelző, riasztó hangjait kibocsátó készülékek. Ezeken be lehet állítani a hangerőt, a működési időt és a hangkibocsátás irányát is.
Érdekesség, hogy az olasz fővárosban is rengeteg gondot okoznak a seregélyek. Telente hatalmas rajokban szállják meg a város műemléktereit és katedrálisait, arra kényszerítve a járókelőket és turistákat, hogy esernyők alatt keressenek menedéket az égből aláhulló madárpiszok elől. Az olaszok megtalálták a megoldást: playback seregély-segélykiáltásokkal űzik el Rómából a madarakat. Ornitológusok hangszalagon rögzítették azokat a kiáltásokat, amelyekkel ezek a madarak a veszélyre figyelmeztetik társaikat, és ezeket a seregély S.O.S.-jeleket hangszórók segítségével városszerte lejátsszák alkonyatkor, amikor a hatalmas madárrajok nyugovóra térnek. A módszer rendkívül hatékonynak bizonyult.
5. Madárháló
Igen hatásos módszer a madárhálóval való védekezés, de ez csak kisebb földeken, házikertekben lehetséges. Igaz, hogy a háló drága, de csak egyszer kell megvenni, és több éven keresztül lehet használni! Letakarhatunk vele egy-egy fát, a szőlőben a fürtzónát, egyetlen sort vagy akár többet is egyszerre.
6. Predátor-szem
A felfüggesztett, mozgó madárriasztó léggömb a ragadozó szemét utánozza. Az egyszerűbb, kisebb változat csak a szemet jeleníti meg a gömbön. A holografikus, mozgó hatású ábrával ellátott, nagyobb eszközön megjelenik a támadásba lendülő ragadozó sematizált karma és csőre is. Szőlőben, gyümölcsösben a nagyobb gömb akár 2000 m2 területet is képes megvédeni.
7. Vadászat csak engedéllyel!
Csak óvatosan a puskával! Vadászengedéllyel rendelkezőknek előzetes engedélyezéssel van joguk ritkítani az állományt, vagy ha a gazdák szerződést kötnek egy vadásztársasággal, akkor a mezőőrök lőhetnek ki egyedeket, ha a gyérítés a hegyközségi szőlőültetvény megvédése céljából történik, védett természeti vagy madárvédelmi területen kívül és megfelelő vadászati eszközzel, módszerrel.
8. Bevetésen a sólymok
Kevésbé elterjedt módszer a profi solymászok alkalmazása, a ragadozóval való ijesztés. Ez azért is nehézkes, mert egy sólyom egyszerre csak egy-két órát tud dolgozni. Pedig a solymászok kiemelkedő sikereket értek el többek között a Liszt Ferenc reptéren és a tokaji borvidéken. Ilyenkor a riasztani kívánt madarak természetes ellenségeit – vagy azokhoz igen hasonló fajokat – használnak, egyszerre több fajt is (pl. harris héjja, lugger sólyom). Egyes amerikai gyümölcs- és szőlőültetvényekben az Aplomando-sólyom vált be legjobban. Ez az Amerikában őshonos ragadozó madár 1-2 éves idomítás után jól használható a speciális feladatra.
9. Természetes módszerek
Lehet kísérletezni természetes módszerekkel: van, aki esküszik arra, hogy a kertjéből minden madarat elkergetnek a macskák, mások bodzát ültetnek, tudva, hogy a seregély még a szőlőnél is jobban szereti a bodzát legelni.
