Trópusi hangulat.
A nyaralások és a trópusok hangulatát idézik a kertben az óriásira növő banánlevelek. A mi klímánkon is egyre népszerűbb a kertben tartani, ami nem lehetetlen, de némi előkészületet igényel a növény átteleltetése.
Télálló banánként leggyakrabban a japán banánt (Musa basjoo) említik, amely valójában nem a trópusokon, hanem eredetileg a kínai Szecsuán tartományban honos, de termesztik a japán Rjúkjú szigetén is. Rizómája elviseli a fagyokat akár –10 °C-ig is, amennyiben megfelelő téli védelmet kap.
Ezt a szívós fajt érdemes egy védett helyre ültetnünk, például a házfal mellé, épületek közé vagy egy belső udvarra. Késő ősszel, az első fagyok előtt vágjuk le az áltörzseket derékmagasságban és tegyünk rájuk fedőt, hogy a téli nedvességben ne tudjanak terjedni a rothadást okozó gombák. Ezenkívül kb. 70 cm vastag levélréteggel takarjuk a töve körül a gyökerek feletti területet.
Banánunk így jól át tudja vészelni a telet és néhány hónapon belül újra elérheti majd a 4 méteres magasságot. Tavasszal (márciustól) megszabadíthatjuk a téli védelemtől, áprilistól pedig újra kihajt a növény. Ha cserepes, dézsás növényként neveljük, akkor természetesen egyszerűbb a helyzet. Rövidítsük meg le a szárát, a rizómát tároljuk a hideg évszakban sötét, hűvös helyen.
A robusztus japán banán az enyhébb klímájú területeken 4-5 évesen kezd virágozni, majd sárga, akár 10 cm hosszú terméseket hozni. Ezt követően a főszára elhal, azonban számos utódot képez.
