Fokozottan védett emlős.
A Kárpát-medencében korábban egy fajnak hitt nyugati földikutya tulajdonképpen egy fajcsoport, öt genetikailag különböző fajjal, a magyar, az erdélyi, a délvidéki, a szerémségi és a mezőségi földikutyával. Ezek a fajok endemikusak, azaz csak itt a Kárpát-medencében fordulnak elő.
A becslések szerint földikutyából mindössze alig ezer példány él az országban, ezen belül is a legritkább a 2008-ban felfedezett délvidéki földikutya populációja: világállománya 400 egyedre tehető, mely – néhány szerbiai példányt leszámítva – csak Magyarországon található, így a faj fennmaradása kizárólag Magyarországon biztosítható.
A földikutya ma már csak néhány megyében lelhető fel, elsősorban Hajdú-Biharban, Bács-Kiskunban, Jász-Nagykunk-Szolnokban, emellett Csongrád és Békés megyében, illetve nemrégiben Pest megyében is újra találtak földikutyát. Leginkább a kontinentális klímájú, sokszor szélsőségeknek kitett, aszályos területeken fordul elő. Egyedszáma nagyon alacsony, Mezőtúr térségében például alig 30 egyedre becsülik, ezért nem valószínű, hogy éppen a mi kertünkben élne. Ráadásul a bolygatást, zavarást nem tűri. A föld alatt él, nem szívesen jön elő.
Jó tudni, hogy a földikutya fokozottan védett, eszmei értéke 1 millió Ft.
Az életkorától és a talaj színétől függően feketés-barnás bundájú, körülbelül 15-24 cm hosszú és 25-35 dkg súlyú emlős. Leginkább a nyomaiból lehet következtetni jelenlétére, vagyis a vakondtúráshoz hasonló, de annál nagyobb földhalmokból, amelyek egymástól 1,5-2 méter távolságra helyezkednek el. A járatai mélyebbek, mint a vakondé, képes 2 m mélyre leásni hosszú, erős fogai segítségével. Téli időszakban ez a mélység akár a 4 métert is elérheti. Járatai hálózatosak és komplexek. A fészek a földikutya esetében több bejáratú, nincs úgy elzárva, mint a vakondnál.
Kifejezetten magányos állat. Nincsenek fülkagylói, és redukált szemét bőrhártya borítja. Szaporodási időszaka március-áprilisra tehető. Táplálékát növényi gyökerek, hagymák alkotják. Korábban kártevőként tekintettek rá, de ma sokkal inkább ökológiai fontosságát emelik ki a szakemberek. Talajátforgató, talajjavító tevékenységet végez.
A földikutya 1979-től fokozottan védett állat, ami azt jelenti, hogy „védelmében – megfelelő kompenzáció mellett – még az okszerű gazdálkodás is korlátozható”, „egyedeinek elpusztítása automatikusan büntetőjogi tényállásnak minősül”. Ennek ellenére 2015-re sajnos a kihalás szélére került az állat.
Forrás: ecolounge.hu
Bevezető kép: Vadonleső Program
