Vannak növények, amelyek elegánsak. Vannak, amelyek visszafogottak. És van a bohócvirág, amely megjelenik pöttyökkel, foltokkal, csíkokkal, rikító sárgával, narancssal, pirossal, rózsaszínnel, bordóval, és nagyjából azt mondja: „Én nem háttérnövénynek jöttem.”
A bohócvirág magyar neve tökéletes. Nem azért, mert komolytalan lenne, hanem mert a virágai tényleg játékosak, arcocskára emlékeztetők, mintha mindegyiknek saját hangulata lenne. Egyik meglepődik, másik vigyorog, harmadik úgy néz ki, mint aki tud valamit a balkonládáról, amit mi még nem.
Latin neve a kertészeti forgalomban gyakran Mimulus sp., illetve sok hibridnél Mimulus × hybridus néven szerepel. Itt azonban rögtön érdemes kapaszkodni a kertészeti ásónyélbe: a régi Mimulus nemzetséget a botanika az utóbbi években alaposan átrendezte. Sok korábban Mimulus néven ismert növényt ma már Erythranthe vagy Diplacus nemzetségbe sorolnak. A kertészetekben viszont a „bohócvirág” és a „mimulus” név továbbra is él, mert a vásárló nem feltétlenül szeretne DNS-alapú rendszertani vitába bonyolódni a kasszánál.
A hobbikertész számára a lényeg egyszerűbb: a bohócvirág látványos, színes, többnyire egynyáriként nevelt dísznövény, amely balkonládában, dézsában, ágyásszegélyben és nedvesebb, félárnyékos kertrészekben is nagyon jól mutathat, ha nem hagyjuk kiszáradni és nem tesszük perzselő hőségbe.
Mi is az a bohócvirág?
A bohócvirág név alatt több, egymáshoz közel álló vagy kertészetileg hasonló megjelenésű növényt értünk. A klasszikus Mimulus fajok és hibridek tölcséres, kétajkú, gyakran foltos vagy pettyezett virágokat hoznak. A virágok formája sokszor apró majomarcra, bohócarcra vagy festett maszkra emlékeztet, innen ered az angol „monkey flower”, vagyis majomvirág elnevezés is.
A bohócvirág a természetben folyók és tavak mentén is megtalálható, az utóbbi időben pedig virágainak sokszínűsége és formagazdagsága miatt erkélyláda- és dézsanövényként is keresett. Világos és félárnyékos helyeken is jól érzi magát, levegős, hűvös klímát kíván, és balkonláda földkeverékben is jól fejlődik.
A növény általában alacsony-középmagas, bokros vagy kissé terülő habitusú. Fajtától és típustól függően 15–40 centiméter magas lehet, de vannak erőteljesebb, magasabb fajok is. Levelei üdezöldek, fogazott szélűek, kissé húsos vagy puhább tapintásúak. Virágai viszont mindent visznek: sárga alapon vörös foltok, narancsos torkok, rózsaszín szirmok, bordó pettyek, néha annyira színes kombinációban, hogy egy visszafogottabb petúnia zavartan arrébb néz.

Honnan származik?
A bohócvirágként ismert növények jelentős része Észak-Amerika nyugati vidékeiről származik, de a régi Mimulus gyűjtőnév alatt korábban sokféle, eltérő élőhelyű faj szerepelt. Egyesek patakpartokon, források, szivárgó vizes élőhelyek közelében élnek, mások szárazabb, sziklásabb helyeken is előfordulnak. Ezért is fontos, hogy kertészeti növénynél mindig az adott típust figyeljük, ne csak a nevet.
Az egykor Diplacus cardinalis néven is szereplő növény ma az Erythranthe cardinalis szinonimái között található; ez a faj az Egyesült Államok nyugati részétől Mexikóig honos. Ez jól mutatja, hogy a bohócvirágok rendszertana nem éppen az a nyugodt tóparti séta, aminek elsőre tűnik.
A hobbikertésznek ebből az a tanulság: a legtöbb nálunk kapható bohócvirágot neveljük inkább egynyáriként vagy fagyérzékeny rövid életű évelőként. Jó helyen egész nyáron díszíthet, de a magyar télben általában nem számíthatunk rá úgy, mint egy megbízható évelőre.
Miért „bohóc”?
A név a virág arcocskaszerű, foltos, mintás megjelenésére utal. Sok fajta virágának torka pöttyös vagy foltos, mintha valaki ecsettel belenyúlt volna. A kétajkú virágforma miatt a sziromrészek néha tényleg mimikát idéznek: vigyorgó szájat, maszkot, kis grimaszt.
Ez az a növény, amelyet nem kell nagyon közelről nézni ahhoz, hogy észrevegyük, de közelről lesz igazán vicces. Balkonládában például kifejezetten jó, mert szemmagasság közelében vannak a virágok, és nem csak színes foltként, hanem apró részletekkel díszítenek.
A bohócvirág nem az elegáns fehér rózsa világa. Inkább a kertészeti konfetti. És ezzel nincs semmi baj. A kertben is kell néha valaki, aki nem bézsben érkezik.
Egynyári vagy évelő?
Nálunk a legtöbb kertészeti bohócvirágot egynyáriként neveljük. Botanikailag több faj rövid életű évelő lehet, de fagyérzékenységük miatt magyar viszonyok között nem mindig telelnek át biztonságosan. A Botanikaland összefoglalója is Észak-Amerika nyugati vidékeiről származó, rövid életű, fagyérzékeny évelőként írja le a Mimulus × hybridus típusú bohócvirágot, amelyet hazánkban többnyire egynyáriként nevelnek.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy tavasszal megvesszük vagy vetjük, nyáron élvezzük, ősszel pedig nem biztos, hogy érdemes nagy teleltetési drámát rendezni körülötte. Ha különösen szép példányunk van, védett, világos, fagymentes helyen meg lehet próbálni átteleltetni, de a siker nem garantált.
Milyen helyet szeret?
A bohócvirág világos, de nem perzselő helyen érzi magát a legjobban. A legtöbb kerti és balkonfajta szereti a félárnyékot, különösen a délutáni hőség elleni védelmet. Reggeli nap, délutáni árnyék: ez sokszor ideális kombináció.
Teljes napon is nevelhető, ha a klíma nem túl forró, a talaj vagy cserépföld egyenletesen nedves marad, és nem áll kánikulában egy tűzforró balkonládában. De a nyári hőségben a bohócvirág könnyen szenvedhet: lankad, virágzása visszaesik, levelei perzselődhetnek, és az egész növény úgy nézhet ki, mint aki rossz fellépésre érkezett.
Jó helyei:
- Félárnyékos balkonláda.
- Keleti fekvésű ablakpárkány.
- Világos, de délután árnyékos terasz.
- Kerti tó vagy nedvesebb ágyás széle.
- Árnyékosabb egynyári ágyás világosabb pontja. Dézsa, ahol a föld nem szárad ki órák alatt.
Rossz helyei:
- Forró déli balkon öntözés nélkül.
- Száraz, kavicsos, perzselő ágyás.
- Sötét árnyék, ahol nem virágzik.
- Pangó vizes, levegőtlen edény.
- Huzatos, kiszárító hely.
Talajigény: nedves, de nem fullasztó
A bohócvirág jó minőségű, humuszos, laza, tápanyagban megfelelő, nedvességtartó, de nem pangó vizes talajt szeret. Az RHS a nedves élőhelyeket kedvelő Mimulus guttatus esetében termékeny, humuszban gazdag, tartósan nyirkos talajt ajánl napos vagy félárnyékos helyen.
Balkonládában jó minőségű virágföldet használjunk, amely nem szárad ki túl gyorsan, de nem is tömörödik be. Egy kis komposzt vagy vízmegtartó, de levegős szerkezetű közeg segíthet. A túl kötött földben a gyökerek fulladozhatnak, a túl homokos közegben pedig a növény állandóan szomjazik.
A bohócvirág legnagyobb kérése: ne száradjon ki teljesen. Nem mocsárban akar élni, de a „majd hétvégén locsolok” típusú balkonon gyorsan megsértődik.
Öntözés: a bohócvirág vízigényesebb, mint amilyennek látszik
A bohócvirág rendszeres öntözést igényel. Különösen balkonládában, cserépben és meleg időben fontos, hogy a földje egyenletesen nyirkos maradjon. Ha kiszárad, gyorsan lankad, virágai elfonnyadnak, bimbói lehullhatnak.
Ez nem azt jelenti, hogy állandóan vízben kell állnia. A cserép alján legyen vízelvezető nyílás, az alátétben ne álljon tartósan víz. A legjobb, ha a földje nedves, de levegős marad.
Nyáron forró balkonon akár naponta is öntözni kellhet. Félárnyékban, nagyobb edényben ritkábban is elég lehet. A növény gyorsan jelzi, ha szomjas: a levelek lefittyednek, a virágok elvesztik tartásukat. Ilyenkor még gyakran menthető, de ha rendszeresen kiszárad, a virágzás gyengül.
Tápanyag: virágzik, tehát enni is kér
A bohócvirág gazdag virágzáshoz rendszeres, de mérsékelt tápanyagellátást kér. Balkonládában és dézsában a tápanyag gyorsan fogy, ezért 1–2 hetente adhatunk virágzó növényeknek való, gyenge-közepes töménységű tápoldatot.
A túl sok nitrogén viszont sok lombot és kevesebb virágot eredményezhet. A cél nem az, hogy zöld bokrot neveljünk virágok helyett, hanem hogy a növény folyamatosan új bimbókat hozzon.
Ha jó minőségű, tápanyagos virágföldbe ültetjük, az első hetekben nem kell túletetni. Később, amikor a virágzás beindul, jöhet a rendszeresebb, visszafogott tápoldatozás.
Virágzás: nyár elejétől akár őszig
A bohócvirág nyár elejétől szakaszosan virágozhat, jó körülmények között egészen őszig. A Mimulus × hybridus tölcsérformájú virágait nyár elejétől szakaszosan, akár őszig hozza.
A virágzás fenntartásához fontos az egyenletes vízellátás, a félárnyékos, hűvösebb hely, a tápanyag, és az elnyílt virágok eltávolítása. Ha a növény a nyári hőségben visszaesik, ne írjuk le azonnal. Egy visszavágás, hűvösebb idő és jobb vízellátás után újra erőre kaphat.
Az egyéves növényt virágzás után vágjuk vissza, ezzel serkentve a másodvirágzást. Ez nagyon hasznos tanács: a bohócvirág néha egy kis fodrászat után újra kedvet kap a fellépéshez.
Metszés és visszavágás
A bohócvirágot nem kell bonyolultan metszeni, de az elnyílt virágok leszedése és a virágzás utáni visszavágás sokat segít. Ha a növény felnyurgul, szétesik vagy virágzása visszaesik, vágjuk vissza körülbelül harmadával-felével, majd öntözzük és tápoldatozzuk óvatosan.
Ez új hajtásokat és másodvirágzást indíthat. Ne féljünk tőle: egy kissé megnyúlt bohócvirág sokkal szebb lesz visszavágás után, mint ha hagyjuk bánatos spagettiként lógni a láda szélén.
Szaporítás: magról a legegyszerűbb
A bohócvirág magról szaporítható. A magok aprók, ezért vetéskor ne temessük mélyre őket. Tavasszal palántának vethetjük, majd a fagyveszély elmúltával kiültethetjük. A csírázáshoz világos, mérsékelten meleg, nedves közeg kell.
Egyes típusok dugványozással is szaporíthatók, főleg ha egy kedvelt színváltozatot szeretnénk megőrizni. Hobbikertben azonban a palánta vásárlása vagy a magvetés a legkézenfekvőbb.
A magról nevelt növények színben változatosak lehetnek, főleg keverékek esetében. Ez lehet meglepetés, de általában kellemes. A bohócvirágnál amúgy is benne van a pakliban, hogy a növény úgy dönt: idén ő lesz a kert bohém grafikusa.
Balkonládába kiváló?
Igen, a bohócvirág egyik legjobb felhasználása a balkonláda és a dézsa. Félárnyékos erkélyen különösen hálás lehet, mert ott sok klasszikus napimádó egynyári már szenvedne. Petúnia, muskátli és verbéna helyett vagy mellett különlegesebb, játékosabb virágképet ad.
Fontos, hogy a láda ne legyen túl kicsi. A kis földtömeg gyorsan kiszárad, a bohócvirág pedig ezt rosszul tűri. Nagyobb balkonláda, jó minőségű föld, rendszeres öntözés és félárnyék: ez a siker receptje.
Társítható lobéliával, bakopával, vízifuksziával, nebáncsvirággal, árnyéktűrő díszcsalánnal, begóniával, páfrányos hatású lombnövényekkel. Színei miatt érdemes visszafogottabb társakat választani, különben a balkonláda úgy nézhet ki, mintha egy festékbolt robbant volna bele.
Kerti tó mellé is jó?
A nedvesebb talajt kedvelő bohócvirág-típusok kerti tó, patakpart, esőkert vagy nyirkosabb ágyás mellé is jól illenek. A természetben több rokon faj vízparti, szivárgó vizes élőhelyeken él, ezért a nyirkos talaj nem idegen tőlük.
Fontos különbség: a legtöbb kertészeti hibridet ne tekintsük vízinövénynek. Nem feltétlenül akar vízben állni, inkább egyenletesen nyirkos, humuszos talajt szeret. Ha tópartra ültetjük, ne a mély vízbe, hanem a nedves partzónába kerüljön.
Betegségek és kártevők
A bohócvirág általában nem túl problémás, de kedvezőtlen körülmények között megjelenhet lisztharmat, levélfoltosság, gyökérrothadás, illetve kártevők közül levéltetvek, csigák és meztelencsigák.
A csigák különösen a fiatal, puhább leveleket kedvelhetik. Ha a bohócvirág hirtelen csipkézett szélű modern műalkotássá válik, érdemes este zseblámpával körülnézni.
A lisztharmat gyakran akkor jelenik meg, ha a növény stresszes, a levegő rosszul jár, a lomb sűrű, vagy a vízellátás ingadozó. Megelőzésként ne zsúfoljuk túl, öntözzük egyenletesen, és ne hagyjuk rendszeresen kiszáradni.
Teleltethető?
Elméletileg néhány bohócvirág-típus fagymentes, világos helyen átteleltethető, de a legtöbb hobbikertész számára egyszerűbb egynyáriként kezelni. Ha mégis próbálkoznánk, ősszel vágjuk vissza, tegyük világos, hűvös, fagymentes helyre, és csak mérsékelten öntözzük.
Tavasszal fokozatosan szoktassuk vissza a fényhez és a kinti körülményekhez. De őszintén: ha nincs különösen kedves példányunk, sokszor egyszerűbb tavasszal új palántát venni. A bohócvirág nem az a növény, amelynek teleltetése miatt érdemes családi szobát felszabadítani.
Mérgező?
A bohócvirágot nem élelmiszernövényként tartjuk, de általában nem a legveszélyesebb dísznövények között szokták emlegetni. Ennek ellenére kisgyerekes vagy háziállatos környezetben a legegyszerűbb szabály: dísznövényt nem rágcsálunk. A balkonládában nem salátabár működik, bármilyen vidáman néznek is a virágok.
Mivel társítsuk?
A bohócvirág játékos színei miatt jól mutat egyszerűbb, egyszínű vagy finom lombú társakkal. Félárnyékos balkonon társítható díszcsalánnal, begóniával, lobéliával, bakopával, nebáncsvirággal, páfrányokkal, árnyéki díszfüvekkel. Kertben jól áll neki a kerti tó széle, nyirkos ágyás, esőkert, félárnyékos virágszegély.
Ha nagyon színes bohócvirág-keveréket ültetünk, ne tegyünk mellé még öt másik rikító mintás növényt, mert a végeredmény inkább karneváli zaj lesz, nem harmonikus beültetés. A bohócvirág legyen a poén, a többiek adják hozzá a ritmust.
Kinek való a bohócvirág?
Annak, aki szereti a különleges, foltos, vidám virágokat. Annak, akinek félárnyékos balkonja vagy hűvösebb, világos terasza van. Annak, aki nem felejti el öntözni a növényeit. Annak, aki szeret kicsit eltérni a muskátli-petúnia klasszikustól, de nem akar rögtön botanikus kertet üzemeltetni.
Nem annak való, aki forró, déli balkonon tartana mindent napi öntözés nélkül. Nem annak, aki teljesen szárazságtűrő egynyárit keres. És nem annak, aki zavarba jön attól, ha a virágai hangosabban öltöznek, mint ő.
A vidám virág, amely vízért cserébe műsort ad
A bohócvirág, vagy kertészeti nevén gyakran Mimulus sp., különleges, színes, foltos virágú dísznövény, amely félárnyékos, világos, hűvösebb, egyenletesen nyirkos helyeken érzi magát a legjobban. Balkonládában, dézsában, kerti tó mellé, nyirkosabb ágyásba vagy félárnyékos egynyári beültetésbe nagyon jó választás lehet.
A gondozás kulcsa az egyenletes vízellátás, a jó virágföld, a túl erős hőség kerülése és a virágzás utáni visszavágás. Ha ezt megkapja, újra és újra virágba lendülhet, és olyan színes arcokat mutat, amelyek mellett nehéz komolyan elmenni.
A bohócvirág nem a kert csendes háttérszereplője. Ő a vidám vendég, aki kicsit hangos, kicsit színes, néha túl sok mintát visel, de nélküle sokkal unalmasabb lenne a balkonláda.


