Ott állunk ősszel a faiskolában egy szép alma-, körte- vagy cseresznyefa előtt, a címkén pedig olyan szavak sorakoznak, mint „öntermékeny”, „önmeddő” vagy „porzófajtát igényel”. Könnyű átsiklani rajtuk, pedig néhány év múlva éppen ezen múlhat, hogy a szépen fejlődő fa roskadozik-e a gyümölcstől, vagy tavasszal tele van virággal, mégis alig terem valamit.
A kérdés különösen kis kertben fontos. Ha csak egyetlen gyümölcsfának van helyünk, nem mindegy, hogy olyan fajtát választunk-e, amely egyedül is képes termést kötni. Ha pedig két fát ültetünk, az sem biztos, hogy automatikusan megoldottuk a beporzást: megfelelő fajtáknak kell egymás mellé kerülniük, amelyek nagyjából egy időben virágoznak.
Mit jelent valójában az, hogy öntermékeny?
Az öntermékeny fajta saját pollenjével is képes megtermékenyülni, ezért elvileg egyetlen fa is hozhat termést. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a virágoknak nincs szükségük beporzásra. A pollennek továbbra is el kell jutnia a virág megfelelő részére, amiben a gyümölcsfáknál többnyire méhek és más rovarok segítenek.
Az „öntermékeny” tehát nem azt jelenti, hogy a fa teljesen független mindentől, hanem azt, hogy nem feltétlenül van szüksége egy másik fajtára pollenforrásként.
Ráadásul több öntermékeny gyümölcsfajta is jobban teremhet, ha a közelben egy másik, vele egy időben virágzó kompatibilis fajta is található. Az RHS szerint még az öntermékeny fajták terméshozamát is javíthatja a keresztbeporzás.
És mit jelent az, hogy önmeddő?
Az önmeddő vagy öninkompatibilis fajta saját pollenjével nem, vagy nem megfelelően termékenyül. Ahhoz, hogy gyümölcsöt hozzon, egy másik, genetikailag kompatibilis fajta pollenére van szüksége.
Ez a másik fa a porzópartner, amit a kertészeti kereskedelemben gyakran egyszerűen porzófajtának vagy porzófának neveznek.
De önmagában az nem elég, hogy ültetünk mellé „egy másik almát”. A két fajtának virágzáskor találkoznia is kell. Ha az egyik már elvirágzott, mire a másik bontani kezdi a virágait, hiába állnak egymás mellett.
Ezért osztják az alma-, körte- és több más gyümölcsfajtát virágzási vagy beporzási csoportokba. Általában az azonos vagy egymáshoz közeli csoportba tartozó fajták virágzása fedi át egymást megfelelően.
Egy almafa elég?
A legtöbb almafajta számára a biztos és megfelelő terméshez keresztbeporzás szükséges, vagyis egy másik, kompatibilis almafajta pollenje. Ezért ha almát vásárolunk, érdemes már a faiskolában megkérdezni, mely fajták alkalmasak egymás porzására.
Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy két almafának kell elférnie a saját kertünkben. Lakott területen egy közeli szomszéd kertjében álló, megfelelő időben virágzó almafa is biztosíthat pollent. A beporzó rovarok nagyobb távolságot is megtesznek, bár a hatékony keresztbeporzás érdekében előnyösebb, ha a fák viszonylag közel vannak egymáshoz.
Almánál van még egy különleges csavar: egyes fajták triploidok. Ezek pollenje többnyire nem alkalmas más almafajták megfelelő megporzására, miközben saját termésükhöz nekik is pollenpartnerre van szükségük. Ilyen esetben akár három összeillő fajta telepítésére is szükség lehet, hogy a rendszer megfelelően működjön.
A körte sem szeret feltétlenül egyedül maradni
A körtéknél hasonló a helyzet: a legtöbb fajta számára előnyös vagy szükséges egy másik, megfelelő időben virágzó körtefajta jelenléte. Léteznek részben vagy jobban öntermékeny fajták is, de még ezeknél is gyakran javítja a terméskötést a keresztbeporzás.
Ezért az „egy körtefa elég-e?” kérdésre nem maga a gyümölcsfaj ad választ, hanem a kiválasztott fajta. Vásárláskor a fajtanév mellett a virágzási csoportot és az ajánlott porzópartnereket is érdemes megnézni.
Cseresznye: itt különösen fontos a fajta
A cseresznyénél nem érdemes általánosítani. Sok hagyományos cseresznyefajta önmeddő, vagyis megfelelő másik cseresznyefajtát igényel, ugyanakkor vannak már jól ismert öntermékeny fajták is. Például a ‘Stella’ és a ‘Lapins’ olyan öntermékeny cseresznyék, amelyek egyetlen faként is képesek termést kötni.
Ráadásul két önmeddő cseresznye sem feltétlenül jó pár egymás számára. A virágzás átfedésén túl genetikai kompatibilitási problémák is előfordulhatnak, ezért cseresznyénél különösen érdemes a fajta mellé ajánlott pollenpartnert választani.
A meggy gyakran egyszerűbb – de itt sem szabad csak a faj nevét nézni
A meggyek között sok az öntermékeny fajta, ezért gyakran egyetlen fa is kielégítően teremhet. Nemzetközi termesztési ajánlások a termesztett savanyúcseresznye-fajták jelentős részét öntermékenynek tekintik.
Ez azonban nem jó ok arra, hogy vásárláskor automatikusan minden meggyre ráfogjuk, hogy porzópartner nélkül is ideális. Mindig a konkrét fajta tulajdonságait kell ellenőrizni, különösen akkor, ha csak egyetlen fa számára van hely.
A szilvánál nincs egyszerű szabály
A szilvák között vannak öntermékeny, részben öntermékeny és más fajtát igénylő típusok is. Emiatt a „szilva mellé kell-e porzó?” kérdésre nincs egyetlen igen vagy nem válasz.
Egyes európai szilvafajták öntermékenyek és önállóan is megfelelően teremhetnek, míg másoknak pollenpartnerre van szükségük. A keresztbeporzás részben öntermékeny fajtáknál is növelheti a termés mennyiségét.
Ha tehát szilvát választunk, a fajtanév ismerete itt is alapvető. Az, hogy a címkén egyszerűen csak „szilva” szerepel, a beporzás szempontjából kevés információ.
Kajszinál gyakori az öntermékenység, de vannak kivételek
A kajszifajták jelentős része öntermékeny, így egyetlen fa is képes lehet gyümölcsöt hozni. Egy másik megfelelő fajta jelenléte azonban egyes esetekben javíthatja a terméskötést, és léteznek olyan kajszifajták is, amelyeknek kifejezetten szükségük van pollenpartnerre.
A kajszinál ráadásul gyakran nem is a pollenpartner hiánya okozza a legnagyobb problémát. Korán virágzik, ezért a tavaszi fagy, a hűvös, esős idő vagy a beporzó rovarok alacsony aktivitása akkor is gyenge terméskötést eredményezhet, ha elméletileg minden szükséges porzófajta jelen van.
Nem elég, hogy egyszerre virágoznak
Egy jó pollenpartner kiválasztásának több feltétele van. Ugyanahhoz a megfelelő gyümölcscsoporthoz kell tartoznia, a virágzási idejének át kell fednie a másik fáét, életképes pollent kell termelnie, és genetikailag is kompatibilisnek kell lennie vele.
Ezért például egy körte nem porozza meg az almát csak azért, mert egyszerre virágoznak. Almához almafajta vagy megfelelő díszalma lehet pollenforrás, körtéhez pedig megfelelő körtefajta szükséges. Az almánál a hosszú ideig és gazdagon virágzó díszalmák is hasznos pollenforrások lehetnek.
Ott a másik fa, mégsem terem – mi történt?
A megfelelő pollenpartner még nem jelent automatikus termést. A virágport valaminek át is kell vinnie egyik virágról a másikra.
Hideg, esős vagy erősen szeles időben a méhek és más beporzó rovarok kevésbé aktívak. Egyetlen rossz időjárású virágzási időszak ezért látványosan csökkentheti a terméskötést még jól összeválogatott fajták esetén is. A virágzáskori fagy pedig közvetlenül károsíthatja a virágokat.
Vagyis ha egy fa egyik évben gyengén terem, abból önmagában még nem következik, hogy rossz pollenpartnert választottunk.
Ezt nézd meg a címkén, mielőtt megveszed
Őszi gyümölcsfa-vásárláskor ne csak azt nézzük, milyen szép a gyümölcs a címkén. Sokkal többet árul el a következő néhány információ:
Öntermékeny vagy önmeddő? Ha csak egyetlen fának van hely, ez alapvető kérdés.
Milyen fajták ajánlottak mellé porzópartnernek? Ne általános „másik almafát” keressünk, hanem kompatibilis fajtát.
Melyik virágzási csoportba tartozik? A két fa virágzásának át kell fednie egymást.
Triploid-e? Almánál ez különösen fontos, mert az ilyen fajta nem jó általános pollenadó.
Van-e már megfelelő fa a közelben? Elképzelhető, hogy a szomszéd kertjében álló fa miatt nekünk már nincs szükségünk még egyre.
És van még egy adat, amelyet nem érdemes összekeverni a beporzással: az alany. A gyümölcsfa alanya elsősorban a növekedési erélyt, a végső méretet és több termesztési tulajdonságot befolyásolja; attól, hogy két alma ugyanarra az alanyra van oltva, még nem lesznek egymás megfelelő porzópartnerei.
Egy fa vagy kettő? Nem a darabszám a legfontosabb
Ha csak egyetlen gyümölcsfának van helyünk, érdemes olyan konkrét fajtát keresni, amely bizonyítottan öntermékeny. Ez különösen fontos cseresznyénél, szilvánál, kajszinál és más olyan gyümölcsöknél, ahol a fajták termékenyülési tulajdonságai jelentősen különbözhetnek.
Ha viszont két vagy több fát ültethetünk, ne véletlenszerűen válasszunk két fajtát. A jó párosításnál a virágzási idő, a kompatibilitás és a pollen életképessége ugyanúgy számít.
És ezért lehet félrevezető az egyszerű kérdés: „Elég egy almafa?” A helyes kérdés inkább ez: „Ennek az almafajtának van megfelelő pollenpartnere a közelben?”
Egy apró szó a faiskolai címkén évekkel később több kosárnyi gyümölcsöt jelenthet – vagy éppen annak hiányát. Érdemes tehát még vásárlás előtt tisztázni, hogy a kiszemelt fa egyedül is képes-e termést kötni, vagy szüksége lesz egy jól megválasztott szomszédra.
Korábban írtunk róla:
- Körtefajták a kertben: melyiket ültesd, ha frissen ennéd, befőznéd, pálinkának szánnád vagy csak szeretnél végre egy rendes körtét?
- Őszibarackfajták a kertben: melyiket ültesd, ha nem csak szép virágot, hanem tényleg jó barackot szeretnél?
- Régi magyar almafajták: Batul, Pónyik, Sóváriak és társaik – ízek, amelyek majdnem eltűntek a kertekből
- Szilvát a kertbe? Korai, lekvárnak való, ringló és modern fajták – így válassz a legjobbak közül
