Fényes borkóró, napos patakvölgyek növénye

Nedves rétek, patakvölgyek, vizesárkok édes illatú nyárközepi ékessége.

A fényes borkóró (Thalictrum lucidum) a boglárkafélék családjába tartozó, európai elterjedésű, méteres magasságú lágyszárú és évelő növény. A “Thalictrum” tudományos nemzetségnév valószínűleg virágzót jelent, és már az ókori görögben is növénynév volt. A “lucidum” fajnév fényes jelentésű, a levelek színi oldala valóban feltűnően ragyogó élénkzöld. A borkóró szóra nem találtam nyelvtudományi magyarázatot, a saját véleményem, hogy tévedésből egy másik, de némileg hasonló nevű növény, a ruta német nevének (Weinraute) a félrefordítása. A rutát számos gyógyászati alkalmazása mellett szeszesitalok ízesítésére is használták.

Édes illat és sok pollen

A fényes borkóró a nem kúszó, nem terjedő rövid gyöktörzsével telel át a talajfelszín alatt. Tavasszal tőlevélrózsa-szerűen indul, de hamar szárba szökik. Az el nem ágazó szár vékony, de bordákkal szilárdított. A levélállás szórt, a két-háromszor páratlanul szárnyalt levelek hüvelyesen illeszkednek. A levélkék hosszú lándzsásak, fölfelé egyre keskenyebbek, szálasak, a színük fényes élénkzöld, a szélük lefelé göngyölt, az erek bemélyedők, a fonákuk világosabb, ritkásan pelyhes, az erek kiemelkednek. Előfordulnak karéjos és fogazott levélkék is, a levélalak és a szár szőrözöttsége nagyon változatos. A júniustól nyíló virágok tömött fejecskékben állnak, összességében sárgásfehérnek hatnak. A négy lepellevél aprócska és gyakran hamar lehullik, a porzók viszont hosszúak felállók, a portokok sárgák, tompa csúcsúak.
Nektár nem képződik, az édes illat és a gazdag pollenkínálat a rovarcsalogató. Szélbeporzást is megfigyeltek. Az apró terméskék rövid nyelűek vagy ülők, domborúak, tíz hosszanti bordájúak, a szél könnyen felkapja azokat, vízen úszva is terjednek.

A fényes borkóró rendkívül fény- és vízigényes, nedves rétek, lápok, mocsarak, vízpartok, patakvölgyek növénye, erdőszéleken még előfordul, de fák árnyékában nem virágzik. Hasonlóan a többi boglárkaféléhez mérgező növény, a legelő állatok kerülik, de rovarok táplálkoznak belőle.

Fényes borkóró bordás szára és levélhüvelye