Mi sem bosszantóbb annál, amikor a lelkes gombagyűjtő meglátja a gyönyörű, egészséges kalapot az avarban és amikor megérinti, az széthullik. Ki légyen a hibás?
A gombákat többféle gombalégy és a gombaszúnyog is fogyasztja. Pontosabban ezek lárvái, apró kukacocskák, még pontosabban nyüvek formájában.
A gombalégy szó egyébként több, a Sciaridae családba tartozó légyfajra utal. Ilyenek a Lycoriella castanescens, Lycoriella ingenua, Bradysia difformis, Bradysia coprophila, Bradysia lutaria is. És ez még nem is a teljes sor: több száz faj él már Európában is, nemhogy a Föld más területein.
A gombalégy lárvái 2-8 mm-re nőhetnek, testük színe krémszerű, fejük fekete. A felnőtt legyek kb. 2,5 mm nagyságúak, aránylag hosszú, tagolt lábakkal és nagy tapogatókkal rendelkeznek. A szárnyaik átlátszóak vagy szürkék, mintázat nélküliek. A testük jellemzően sötét színű.
A gombalegyek imádják a nitrogénban dús korhadó hulladékot, mint amilyen a komposzt és a trágya. Nagyon fontos szerepet töltenek be a természetben, ugyanis ők segítenek a gombáknak lebontani a sok korhadó szerves anyagot. Igaz, közben a gombát is elfogyasztják néha.
A természetben is igen jól érzik magukat, de a gombatermesztők által épített környezet valóságos paradicsom a számukra. A kiegyenlített hőmérséklet, magas páratartalom és a gombák számára összegyűjtött korhadó anyagok hatására úgy felszaporodnak, hogy muszáj védekezni ellenük.
Természetesen a termesztett gombát piacképtelenné teszik, de a vadon élő és gyűjtött gombát is ehetetlenné furkálják. A kalapokat kettétörve ellenőrizhetjük a jelenlétüket, illetve a tönk minden részén megtalálhatók a járataik.
Ha kukacos (nyüves) gombát találunk, mit tegyünk? Dobjuk el! A természetben úgysem tudunk védekezni a gombalegyek ellen. Csak egyetlen lehetőségünk van: amint kibújik a gomba a földből, rögtön leszedjük és reménykedünk, hogy olyan friss, hogy még a legyek sem találtak rá!
