Fűszer, ízbomba, ajzószer és izgalmas kincskeresés tárgya is lehet a szarvasgomba. Utánajártunk, hogy beszerezhető-e és miről ismerjük meg.
Szegény gombák állandóan zavarba hozzák a kertészeket, mivel a nagy alapossággal megalkotott definíciók szerint ők biza nem növények. Állatoknak se nagyon tekinthetjük őket, hiszen csak egyetlen tulajdonságban hasonlítanak - és csak bizonyos - állatokra, ez pedig a testüket részben felépítő kitin jelenléte, amely viszont a zöld növényekre nem jellemző. Mivel a kertész okos jószág és szereti a finom dolgokat, addig nyúzta a témát, míg végül a gomba kertészeti termékké vált. Hát így jutottunk el a szarvasgombához. Ja, még egy adalék: a valaha fellelt legnagyobb szarvasgombát 330 ezer dollárért árverezték el. Közel másfél kilót nyomott. A pénz egyébként jótékony célra ment. Csak hogy valami jó hírrel kezdjem.
Mik azok a szarvasgombák?
Valószínűleg a legtöbben annyit tudnak róluk, hogy a föld alatt élnek, csúnyák és finomak. Ez igaz. A rendkívül illatos gombák a föld alatt fejlődnek, jelenlétükre csak a megrepedezett talaj vagy a vaddisznók kutakodásának jelei utalnak. A kutatók (mármint a tudósok, nem a vaddisznók) szerint a föld alatti életmód az erdőtüzekhez való alkalmazkodás eredménye, egyfajta életstratégia. A szarvasgomba olyannyira nem bízza a véletlenre, hogy még társat is választott magának. Mégpedig lombhullató fatársat, leggyakrabban tölgyet, bükköt, fűzet vagy mogyorót. A fa és a gomba szimbiózisának eredménye a bomló szerves anyagokkal körülvett gyökéren kövérré hizlalt gombagolyó.
Fekete-fehér, igen-nem
Nem véletlenül hívják fekete aranynak: marha sokba kerül. A jó hír, hogy sokféle van belőle és némelyik a megfizethető kategóriába esik. Európában a francia (Tuber melanosporum) vagy téli szarvasgomba (Tuber brumale) a leggyakoribb faj, barna recés felülete mögött márványos fekete-fehér, kemény gombahús tűnik elő. Legnagyobb mennyiségben Franciaországban termesztik, különböző mediterán tölgyekkel közösködik. Kilaja 30 rugó körül van, ami még mindig elmegy az isztriai (Tuber magnatum) vagy fehér szarvasgombához (Choiromyces meandriformis) képest. Ez utóbbiért ugyanis kétszer olyan mélyen kell a pénztárcába nyúlnunk. Idehaza a szerencsésebb kirándulók találkozhatnak nyári szarvasgombával (Tuber aestivum), amely májustól decemberig lelhető fel a magyar erdőkben. Ebben az időszakban a nagyobb piacokon meg is vásárolható. Mivel inkább fűszerként használjuk, 10-20 gramm is bőven elég belőle.
A férfiakat vagy a nőket tolja?
A legenda szerint a szarvasok ezt a gombát eszik párzás előtt, hogy fickósabbak legyenek, erről kapta nevét a szarvasgomba. Aki valaha is kóstolta ezt a különleges gombát, legyen az fiú vagy lány, gyakran felfokozott szexuális vágyról, majd hatásos levezetésről számolt be. A kutatók pedig egyre csak keresték a választ, s a hatásra az eddigi legmeggyőzőbb bizonyíték egy androszteron nevű vegyület volt, amely egyben férfi nemi hormon is. Az elfogyasztott gombuciból felszabaduló androszteron a pórusokon át távozik, amely állítólag megfékezhetetlenül vonzza a nőket. Franc tudja, hogy ez igaz-e. Egyénként ez az androizé-hormon nagyon hasonlít a kandisznók által termelt feromonhoz (hihi), ezért lehet malackával szarvasgombát kerestetni. A sertések helyett ma már inkább jól képzett kutyákat használnak, mert ha a malac szarvasgombát talál, hamm, bekapja. A disznó!
