Igénytelen, hosszan virágzik, és még a pillangók is kedvelik. Mi mást kívánhatnánk még?
A gumós selyemkóró (tudományos nevén: Asclepias tuberosa) Észak-Amerikában őshonos vadvirág. Gondozását tekintve viszonylag igénytelennek mondható, ezt pedig mindenképpen a jó tulajdonságai közé sorolhatjuk. Akár egész nyáron át hozza bogernyőben nyíló, ragyogó narancssárga, sárga vagy vörös virágait.
A nektárban és pollenben igen gazdag virágok csak úgy vonzzák a méheket, pillangókat és egyéb beporzó rovarokat. Eredeti élőhelyén a kolibrik is előszeretettel keresik fel. De hogy mi mást érdemes még tudnunk erről a szemrevaló virágról? Következzenek a legfontosabb tudnivalók!
A gumós selyemkóró legfontosabb ismérvei
A gumós selyemkóró a csoportosan növő, magas szárú évelők közé tartozik. Magassága 30-tól 90 cm-ig terjed. A virágzat többszörösen elágazó, zöld virágszárak csúcsán helyezkedik el. A virágokat hosszúkás, dekoratív, lándzsa alakú levelek veszik körül. Magról könnyen újraveti magát. A magok kora ősszel peregnek ki a felhasadó, hüvelyszerű, hosszú magtokokból.
Őshazájában a legkülönbözőbb helyeken megtalálható a természetben: erdős területeken, száraz, homokos síkságokon, prériken, réteken, illetve utak mentén sok helyen előfordul. Kertbe ültetve a vadvirágos rétek hangulatát idézhetjük fel vele, de szegélynövénynek is kiváló. Sziklakertekben, illetve nagyobb csoportokban ültetve szintén pompásan mutat.
A gumós selyemkóró igényei
Elmondhatjuk, hogy a dísznövényként tartott gumós selyemkóró minimális törődést igényel. A napos fekvést kedveli, és gond nélkül megél a tápanyagokban szegény, száraz, homokos vagy kavicsos, enyhén savas vagy semleges pH-értékű talajon.
Magról könnyen szaporítható, de számoljunk azzal, hogy az első két-három évben nagy eséllyel még nem hoz virágot. A helyükön jól meggyökeresedett példányok jól tűrik a szárazságot, és évről-évre megbízhatóan újra virágba borulnak. Érdemes tudnunk róla, hogy hosszú, erős karógyökeret fejleszt, ami igencsak nehézkessé teszi az átültetését. Éppen ezért tanácsos előre megterveznünk az állandó helyét a kertben.
A gumós selyemkóró gondozása
Tartsuk a növény talaját nyirkosan mindaddig, amíg jól meg nem gyökeresedik a helyén, illetve amíg új hajtásokat fejleszt. Ezt követően elég alkalmanként megöntöznünk, mivel a száraz talajt részesíti előnyben. Minden tavasszal vágjuk vissza a régi, elszáradt lombot, hogy a megfiatalodó növény újra esztétikus látványt nyújtson.
Tápanyag-utánpótlást gyakorlatilag nem igényel, ellenkezőleg: a felesleges trágyázás még árthat is a növénynek.
Ami a kártevőket illeti, virágzás idején a pajzstetvek, illetve a levéltetvek jelenthetnek problémát. Ezekkel a nemkívánatos látogatókkal azonban könnyen elbánhatunk környezetbarát rovarölő szappan, illetve kertészeti olaj rendszeres alkalmazásával.
