Könnyen eszkábálhatunk egy ágyás méretű, átlátszó lappal letakart apró üvegházat, amelyben minden zöldség extra koraivá válik.
Létezik egy igen egyszerű és saját kezűleg is kivitelezhető megoldás arra, hogy a kinti kertészkedést minden évben korán megkezdhessük és ezáltal megnyújtsuk a növények vegetációs időszakát. Ez pedig nem más, mint a hidegágy!
Azt gondolhatnánk, hogy a vegetációs időszak egy konkrét időpontban indul és fejeződik be: az utolsó tavaszi fagyok elmúltával veszi kezdetét és az első őszi fagyokkal ér véget. Ezzel szemben számos hobbikertész igyekszik megkezdeni az ültetést és betakarítást már akkor, amikor a fagy még fenyeget. Egy egyszerű hidegágyással megnyújthatjuk a szezont: akár 1-1 hónappal is az elején és a végén. Egyes éghajlati viszonyok mellett akár egész télen át nevelhetünk növényt benne. A hidegágy ideális ahhoz, hogy a lakásban nevelt paradicsom- vagy paprikapalántákat fokozatosan akklimatizáljuk a kinti körülményekhez.
Mit nevezünk hidegágynak?
A hidegágy nem egyébből áll, mint négy alacsony falból, amely hőcsapdaként működik és ezzel védelmet nyújt a növényeknek, továbbá egy áttetsző tetőből, amely átengedi a fényt. A falakat bármilyen erős anyagból összeállíthatjuk: rétegelt lemezből, betonból, sőt még szénabálákból is. Egy régi ablak tökéletesen megfelel fedélnek, de használhatunk plexiüveget vagy egy keretre erősített műanyag fóliadarabot is.
A hidegágy méretét rendszerint a fedél mérete határozza meg. Lehetőség szerint azonban ne legyen 60x120 cm-esnél kisebb, hogy egyáltalán megérje elkészíteni, viszont ne legyen nagyobb 90x180 cm-esnél, hogy a bele ültetett növényeket gond nélkül el tudjuk érni. Az építmény hátsó fele legyen 10-15 cm-rel magasabb, mint az eleje, hogy ezzel maximalizáljuk a hidegágyban nevelt növényeket érő fény mennyiségét, valamint, hogy a víz vagy az olvadó hó könnyen le tudjon csorogni a fedélről.
A hidegágy ideális helye
A legjobb a hidegágynak egy déli fekvésű, napos, némileg szélvédett, jó vízáteresztő képességű talajú hely a kertben. Ideális esetben a hidegágyat a délelőtt közepétől a délután közepéig teljes, közvetlen napfény éri. Készíthetünk egy állandó hidegágyat a kertben, de összeállíthatunk egy olyat is, amelyet elrakunk, ha éppen nem használjuk.
Mielőtt a hidegágyat összeállítjuk, a kiszemelt helyén a földet 8-10 cm mélyen ássuk ki, a helyére fektessünk egy réteg durva kavicsot, majd lapátoljunk rá kb. 15 cm vastagon termőtalajt. Ezzel biztosítjuk a jó vízelvezetést.
A hidegágyban nevelhetjük a növényeket cserepekben vagy palántázó edényekben, de ha például csak egyfajta növényt (mondjuk salátát, retket) nevelünk, ültethetjük közvetlenül a földbe.
A hidegágy sikeres használata
A hidegágy sikeres használatának a titka a hőmérséklet figyelemmel kísérése - a trükk pedig az, hogy a hőmérséklet inkább alacsonyabb legyen, mint magas. A hidegágyban a hőmérséklet maradjon 23 °C alatt nyári növények esetén, illetve 15 °C alatt olyan növények esetén, amelyek rendszerint tavasszal vagy ősszel fejlődnek ki.
A hidegágyban a hőmérsékletet úgy tarthatjuk alacsonyan, hogy felemeljük a fedelét. A szabály pedig a következő: ha a külső hőmérséklet meghaladja a 4 °C-ot, nyissuk fel a fedelet 15 cm-re; amikor a külső hőmérséklet átlépi a 10 °C-ot, vegyük le a fedelet. Ne felejtsük el a fedelet a késő délutáni órákban visszatenni, hogy a hidegágy a meleget a hűvös éjszakai órákra is megtartsa. Erre a célra automata szellőztető berendezést is vásárolhatunk.
A fagyos éjszakákon a hidegágyban lévő növényeknek jól jöhet egy kis extra védelem a fagy ellen. A legtöbb hő az üvegen keresztül távozik, így a legjobb, ha szigeteljük a tetejét. Ehhez használhatunk régi takarókat, szalmát, újságpapírt vagy bármit, ami épp kéznél van. A hó szintén jól szigetel, a túlságosan vastag hóréteget azonban söpörjük le, nehogy betörjön az üveg.
