Így lehetünk jó szomszédok

Így lehetünk jó szomszédok

A kert számos öröm forrása, ilyenek a szépen termő zöldségek, a smaragdzöld fű, a színpompás virágok, és még sorolhatnánk. A kert ugyanakkor szinte minden esetben kertszomszédsággal is jár, és ezen a téren már gyakoribbak a problémák, összetűzések. A jószomszédi viszony megőrzése érdekében minden félnek tennie kell, és az a legjobb, ha jó előre gondolunk a következményekre, így rengeteg konfliktus megelőzhető!

A legtöbb veszekedést az átlógó ágak, illetve az ezekről a szomszéd kertjébe lehulló, gyümölcs, lombozat vagy egyéb termés okozza. A gyümölcsfa tulajdonosa nem elítélhető módon igényt tart fája minden termésére, más esetben pedig az okoz gondot, hogy az áthulló levelek, növényi részek elcsúfítják a telektárs pázsitját, virágágyását, vagy éppen eltömítik a csatornáját, ereszét. Járjuk körbe röviden, hogy mit állít minderről a jog, és hogy mit lehet tenni, hogy elkerüljük a vitát!

igy lehetunk jo szomszedok 08

Szomszédból átlógó faág?

A törvény betűje szerint a szomszédból átlógó faágat nem lehet csak úgy levágni, hanem amennyiben az valós problémát okoz (nagy mennyiségű levelet hullat vagy erősen árnyékol) fel lehet szólítani a növény tulajdonosát, hogy a metszésről gondoskodjon. Ehhez természetesen bejárást kell neki biztosítani a mi telkünkre a munka idejére. Amennyiben a felszólítás nem hozott eredményt, mi magunk is nekiláthatunk a zavaró hajtások levágásának, amennyiben ténylegesen zavaróak, de az például, hogy nem tetszik a benyúló ág, nem elegendő indok. Ez a cselekedet büntetőjogilag nem támadható, azonban a fa tulajdonosa akár polgári pert (vagyonjogi pert) is indíthat, ha úgy érzi, kár érte. Mivel azonban az átnyúló faágak értékének megállapítása nehézkes, az eljárás pedig hosszadalmas, ez rendszerint nem szokott megtörténni.

igy lehetunk jo szomszedok 06

Szomszédba lehulló gyümölcs?

A másik tipikus kérdés a szomszédba lehulló gyümölcs esete. Kevesen tudják, hogy az ilyen, a mi telkünkre áthullott gyümölcs is a fa gazdájának tulajdonát képezi, így ha ő arra igényt tart, biztosítani kell számára a belépést, azonban ezért cserébe kártalanítást kérhetünk. Súlyosabb incidens, ha a szomszéd fája veszélyhelyzetet teremt, például az állapota miatt várható, hogy egy hevesebb viharban kidől, és kárt tesz a másik kertben vagy a szomszédos házban. Ilyenkor is felszólítható a növény tulajdonosa, hogy a szóban forgó fát vágja ki, és amennyiben ezt nem teszi meg, peres úton kötelezhető a szanálásra. Mint az ennyiből is kiolvasható, a jogi lehetőségek meglehetősen bonyolultak, a vitás helyzetekben jellemzően sok a szubjektív elem, és a szituáció elmérgesedése után hosszú és gyakran költséges pereskedéssel tehető csak pont az i-re. A tanulság, hogy az egyik legfontosabb teendő a vita elkerülése, vagyis az előrelátás!

igy lehetunk jo szomszedok 02

Megfelelő ültetési távolság?

Az előrelátás, megelőzés leghatékonyabb módszere, ha megfelelő ültetési távolságokat alkalmazunk, illetve ha a jó viszony megőrzése céljából nagyobb méretű növény telepítése előtt egyeztetünk a szomszéddal. De mi is az a megfelelő ültetési távolság? Itt egy szabályozatlan, de legalábbis nem pontosan körülírt jogi területre tévedünk, ugyanis egyetlen törvényi rendeletben, szabályban sincsen általánosan előírt ültetési távolság. A kérdéskörben mérvadó 40/1977. (XI. 29.) MÉM rendelet 5. sz. melléklete  már két évtizede hatályon kívülre került, és pótlása azóta is várat magára.

Az egyes önkormányzatok saját rendeletekben szabályozhatják az ültetési rendet, azonban ezt a települések többségén nem teszik meg. Ahol mégis, ott egyéb előírások híján a fent említett rendeletet tekintik alapnak, vagyis kisebb-nagyobb változtatásokkal azt veszik át. Nézzük hát, hogy mindezek alapján mi lehet a helyes telepítési útmutató. Az érvényben már nem lévő, de mintának tekinthető rendelet alapján a legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan telekhatárától szőlő, valamint 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb bokor (élősövény) esetében 0,5 méter, 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa esetén 1 méter, 3 méternél magasabbra növő gyümölcs és egyéb bokor (élősövény) esetében 2 méter.

igy lehetunk jo szomszedok 03

A növény kifejlett kori mérete mekkora?

A legjobb, amit tenni lehet, az az, hogy új növény ültetésekor megfelelő (akár az előbbiekben ismertetettnél jóval nagyobb) távolságot tartunk a szomszéd kerítésétől, házfalától, így a jövőben sokféle vitás helyzetet kerülhetünk el. Fontos, hogy mindig a növény kifejlett kori méretét vegyük alapul, a leggyakoribb hiba ugyanis, hogy a zsenge, cingár, alig 2-3 méteres csemetének a jelenlegi kiterjedésével számolunk, holott néhány év múlva akár az a mostani öt-tízszerese is lehet majd!

igy lehetunk jo szomszedok 05

Allergizáló hatású vagy mérgező növények?

A méretek mellett más szempontok is felmerülhetnek. Számos faféle vagy például virágos cserje allergizáló hatású, és a pollenek nem állnak meg a telekhatárnál. Ebben a tekintetben is jó ötlet pár kérdést feltenni a közvetlen szomszédoknak, egy számunkra tetszetős, de a szomszédnak hetekig tartó, folyamatos tüsszögést és kellemetlen tüneteket okozó növény inkább kerülendő, természetesen fordított esetben mi is joggal elvárhatjuk ugyanezt. Sok mézelő vagy pollenben gazdag növény mágnesként vonzza a rovarokat, ez is zavaró lehet. Azt se feledjük, hogy sokféle kerti dísznövény mérgező (maga a növény vagy éppen a termése), így például ha a szomszédban kisgyermekek vannak, ezekkel is nagyon óvatosan kell eljárni.

A cikk elkészültében nagy segítségünkre volt Megyeri Szabolcs, akinek a további cikkei a Blogjában érhetőek el.

Ha tetszett a cikk, kövesd a Hobbikertet a Facebookon is!

BEZÁR

Vélemény, hozzászólás?