Az agavé trópusi és szubtrópusi területeken honos, sivatagokban és száraz területeken él meg. Sokféle fajtája létezik, az egyik a tequila előállításához használt kék agavé. A nagy mínuszokat nálunk nem kedveli, de védett helyen átteleltethető. Íme, hogyan!
Az agavé növekedése lassú, de ezzel együtt is igen termetes példányok fejlődnek belőle. Gondozása egyszerű, nyáron egy napos, száraz hely és kevés öntözés elegendő számára. Bár meleg éghajlatú területekről származik, bizonyos fajtái a kevéssel 0 fok alatti hőmérsékletet is bírják.
Havass Márta kuka mellől mentett agavéja a téli időszakban védett helyen telelt, idén azonban a növény mérete miatt új megoldással vészeli át a hideget. A következőkben kiderül, hogyan.
"Az agavém kb. 8-10 éve van nálam, anno egy lakótelepi kuka mellől mentettem meg, így a pontos korát nem tudom, de méretéből adódóan dobták ki, a lakásban már minden szempontból útban volt. Átültettem és kivittük a kertbe, azóta is ugyanott, napos helyen van. Nem tudtam róla semmit, nem olvastam utána, ösztönös szeretettel gondozom, hiszem, hogy meghálálta a mentést.
Nyáron az esti kertlocsolásnál mindig kap egy frissítő spriccet, de amikor nagyobb esők vannak, azzal sincs probléma, a cserép alul lyukas, a felesleges víz ki tud folyni. Gyakorlatilag ennyi a gondozása.
Hogy jól érzi magát, bizonyítja, hogy szinte folyamatosan hozza középen az új hajtásait és kisgyerekeket növeszt a tövében. Nagyobb cserépbe ültettem és a gyerekeket is kiszedtem, azok is cserépben növekednek.
Márciustól október-novemberig a fix helyén van, a hideg beálltával be szoktuk vonszolni a nyári lakba, ami télen fűtetlen. Nulla fok alá soha nem megy a hőmérő, általában 2-3 fokban telel.
Tavaly megint át kellett ültetni egy nagyobb cserépbe, ezzel viszont elérte azt az állapotot, hogy idénre a súlya miatt mozdíthatatlanná vált, a szúrós levelének köszönhetően pedig hozzáférni sem nagyon lehet, így semmilyen módon nem tudtuk már bevonszolni a házba. Kb. 120-130 cm magas.
Októberben plusz segítséggel hármunknak sikerült csak kiszedni a cserépből és ugyanott végleges helyet kijelölve számára beástuk a földbe. Előtte a gödröt kibéleltük a tibeti selyemfenyőm puha tűleveleivel és a tövéhez is védelemként felhalmoztunk. Amikor kezdődtek a hidegebb napok akkor "rádobtam" a nylon sátrat, főleg, hogy akkoriban nagy esőzések voltak. A teljes téli védelemhez körbevontam a sátrat egy vastag nylon fóliával, négy oldalához hungarocell lapokat tettem és még egy réteg fóliával tűzőgéppel lefogattam. Ez idáig bírta a pár napos éjszakai mínuszokat, napos időben a fólia alatt is kellemes, a belső páralecsapódás sem okoz gondot."
