Pehelykönnyű, többszörösen szárnyasan összetett levelekből álló lombja, de legfőképp borzas tollcsomóra emlékeztető virágai miatt érdemes ültetnünk.
A perzsa selyemakác vagy egyszerűen selyemakác (Albizia julibrissin) ültetése máris kifizetődik, amint megjelennek az elegáns fácskán az első borzas, pamacsszerű, rózsaszín virágok. Nem mintha a fa lombja ne lenne már önmagában is rendkívül mutatós. De mit érdemes tudnunk erről a dekoratív díszfáról?
Selyemakác kisokos
A selyemakác a hüvelyesek rendjébe, ezen belül pedig a pillangósvirágúak családjába tartozik. Őshazája Ázsia keleti és déli része, innen került át a 18. században többek között Európába is. A mediterrán országokban előszeretettel ültetik utcai fasorként. Legfőbb díszítő értékét bájos, illatos, pehelytollszerű virágai adják. Június és szeptember között akár többször is virágzik. További érdekessége, hogy levelei éjjelre becsukódnak, majd a nappali fényben újra kinyílnak.
A fa enyhe félárnyékot ad, és pompásan mutat más lombhullató, illetve örökzöld fák társaságában, de szoliterként is ültethetjük. Fajtától függően leveleinek színe az élénkzöldtől a csokoládébarnáig terjed.
A selyemakác igényei
A selyemakác gondozása meglehetősen egyszerű. Ültetésekor legyünk figyelemmel arra, hogy ágai idővel ívesen lehajlanak, így olyan helyet válasszunk neki, ahol pár év elteltével is biztosan lesz elegendő helye az egyre terebélyesedő koronának. A gyökérzete a talajban szintén nagyobb területet fog benőni, ezért nem tanácsos járda vagy más burkolt felület közvetlen közelébe ültetnünk, ahol a növekvő gyökerek később esetleg gondot okozhatnak.
Vannak, akik a selyemakácot a kerti pihenőhelytől, ülősaroktól kissé távolabb ültetik, hogy ne kelljen a lehullt, elnyílt virágok, illetve hüvelytermések feltakarításával vesződni. Az idősebb fák szép, kecses "V" alakká terebélyesednek, magasságuk pedig a 9-10 métert is elérheti.
A selyemakác a napos fekvést részesíti előnyben, ezért ha egy módunk van rá, meleg, napfényben fürdő, védett helyet keressünk számára a kertben. Jó tulajdonsága, hogy talajban nem különösebben válogatós. Beszerezhetünk facsemetét, de magról ültetve is jó eséllyel kihajt. Szerencsés esetben a magvetéshez környékbeli kertésztől tudunk hüvelytermést kérni.
A selyemakác gondozása
A selyemakácnak annyi vízre van szüksége, hogy a földje állandóan enyhén nyirkos legyen. Ennek ellenére a rövidebb ideig tartó aszályos időszakokat is jól viseli. A fa töve köré kb. 5 cm vastagságban leterített talajtakaró mulcs segít megóvni a fát és a talajt nyirkosan tartani. Ha a lakóhelyünkön rendszeres a csapadék, kiegészítő öntözést nem igényel a fa.
A fa tápanyag-utánpótlásáról kora tavasszal, még mielőtt a levelek kihajtanak, komposzt vagy szerves trágya formájában gondoskodjunk. Az elszáradt ágakat metsszük le, ezzel is elősegítve, hogy a fa hosszú távon egészséges maradjon. Nem árt figyelnünk az amerikai fehér szövőlepkére és hernyójára, mivel esetenként megjelenhetnek a fán.
A selyemakác mint konténeres növény
A selyemakác ideális konténeres, dézsás növénynek is. Válasszunk egy vízelvezető nyílással ellátott, méretes ültetőedényt és töltsük fel jó minőségű, agyagos földdel. Az edénybe társnövénynek ültessünk dekoratív kúszónövényt. Amikor a talaj felszíne már kezd száraznak tűnni, öntözzük meg. Az elszáradt ágakat szükség szerint metsszük le.
