Előfordult már, hogy a növényeid furcsán nyugodtnak tűntek? Netán rád is átragadt a chill? Lehet, hogy nem is a rozmaringtól volt olyan békés az este...
Egy nemrégiben publikált tudományos tanulmány egy olyan felfedezést tett, ami minden hobbikertészt megmosolyogtat – és talán el is gondolkodtat. A Helichrysum umbraculigerum, vagyis ernyős szalmagyopár, Dél-Afrikában őshonos növény, ám nem a virágai miatt került most reflektorfénybe.
A tudósok megdöbbenve tapasztalták, hogy ez a teljesen legális, díszkertekben is gyakran használt növény olyan vegyületeket termel, amelyek kísértetiesen hasonlítanak a kannabisz hatóanyagaihoz – köztük a híres-hírhedt THC-hez és CBD-hez hasonló struktúrákkal!
Mi történik itt, doktor úr?
A kannabinoidok olyan természetes vagy mesterséges vegyületek, amelyek az emberi szervezet endokannabinoid rendszerére hatnak – ez a rendszer szabályozza többek között a fájdalomérzetet, a hangulatot, az étvágyat és az alvást. A legismertebb növényi (fitokannabinoid) vegyületek közé tartozik a pszichoaktív THC és a nem pszichoaktív CBD. Léteznek azonban mesterséges kannabinoidok, illetve a szervezetünk által termelt ún. endokannabinoidok is.
A kutatók genomikai és biokémiai vizsgálatokkal kimutatták, hogy a Helichrysum umbraculigerum egyedi enzimeket termel, amelyek a kannabinoidok szintézisében vesznek részt – holott ez a képesség eddig kizárólag a Cannabis nemzetségre volt jellemző.
Ez a felfedezés nemcsak botanikai szempontból érdekes, hanem a gyógyszeripar, sőt a növénynemesítés számára is komoly lehetőségeket rejt. Elképzelhető, hogy a jövőben nemcsak kendert, hanem szalmagyopárt is felhasználhatnak különféle terápiás célokra – vagy legalábbis sokkal nyitottabbak leszünk a dísznövényeink kémiai titkaira.
És most mi lesz? Előkerül a fűnyíró helyett a füstölő?
Azért ne cseréljük le rögtön a bazsalikomot a szalmagyopárra, ha esti megnyugvásra vágyunk. A növény által termelt vegyületek nem azonosak a klasszikus THC-vel és CBD-vel, és semmiféle bódító hatást nem produkálnak – legalábbis egyelőre nem úgy tűnik.
A jelenlegi tudományos adatok szerint az Helichrysum umbraculigerum által termelt kannabinoidszerű vegyületek nem pszichoaktívak. Nem azonosak sem a THC-vel, sem a CBD-vel, és nincs bizonyíték arra, hogy emberi fogyasztás esetén bármilyen élettani vagy tudatmódosító hatást kiváltanának. A felfedezés tehát egyelőre biokémiai érdekesség, nem pedig élvezeti célra alkalmas növényi forrás.
Mindenesetre, a szomszédoknak felesleges elmagyarázni, hogy a fészer mögött miért növöget egy különösen buja virágágyás – hacsak nem akarunk véget nem érő beszélgetéseket kezdeményezni a pszichoaktív fitokemikáliákról.
Magyarországon miben reménykedhet a kertész?
Fontos tudni, hogy a Helichrysum umbraculigerum – azaz az ernyős szalmagyopár – sem Magyarországon, sem az Európai Unióban nem minősül tiltott növénynek. Jelenleg nem szerepel a kábítószer-jellegű vagy korlátozott forgalmazású növények listáján, és szabadon tartható, ha valaki hozzá tud jutni ehhez a ritkasághoz. A növény által termelt vegyületek nem azonosak a klasszikus THC-vel, és nem is rendelkeznek bizonyított pszichoaktív hatással – így termesztése és birtoklása teljesen legális.
Az ernyős szalmagyopár nem számít klasszikus értelemben vett szobanövénynek. Mivel Dél-Afrikából származik, melegkedvelő, sok napfényt igényel, ezért hazánkban leginkább dézsás növényként, napos teraszon vagy fóliasátorban érdemes próbálkozni vele. Teleltetni fagymentes, világos helyen kell, mivel nem bírja a tartós hideget. Talaja legyen jó vízáteresztő, homokos, és kerüljük a túlöntözést.
Hazánkban viszonylag ritkán kapható, így különleges kincse lehet a gyűjtőknek – már csak a kémiai tudása miatt is!
De mi a helyzet a "rendes" kannabisszal?
Ha valaki mégis a Cannabis sativa termesztésén töri a fejét – akár ipari, akár "hobbikertészeti" célból –, komoly jogi keretekkel kell számolnia. Magyarországon kizárólag az ipari kender termesztése engedélyezett, és az is csak akkor, ha a növény THC-tartalma nem haladja meg a 0,2%-ot. A termesztéshez hatósági engedély szükséges, be kell jelenteni a fajtát, a területet és még azt is, hogy milyen célra történik a termesztés (pl. rost, mag, takarmány).
Tehát ha valaki a kert végébe vetne némi kendert, ne a netről rendelt „special mix” csomagot használja – hanem forduljon a Nébih-hez, és szigorúan csak hivatalosan elismert, alacsony THC-tartalmú fajtákkal dolgozzon. Ellenkező esetben nemcsak a növény, de a termesztő is könnyen bajba kerülhet.
Mi a tanulság?
A természet újra bebizonyította, hogy sokkal kreatívabb, mint hinnénk – és olykor meglepően szabad szellemű is. Egy szolid szalmagyopár is rejthet meglepetéseket, még ha nem is pont olyanokat, amilyenekre egy Bob Marley-rajongó számítana.
Szóval kedves kertbarátok: nem kell kendert ültetni ahhoz, hogy különleges növényeitek legyenek! Néha elég egy kis odafigyelés, egy új felfedezés – vagy egy humoros tudományos sztori ahhoz, hogy új szemmel nézzünk a virágoskertre.
Forrás: Gülck, T. et al. (2024). Cannabinoid Biosynthesis in the South African Plant Helichrysum umbraculigerum. Science Advances.
