Hogy minél kevesebb erőfeszítés árán tudjunk zöldséget, gyümölcsöt termeszteni.
Az ásás nélküli kertészkedés koncepcióját az 1970-es években a Sydneyben élő Esther Dean kezdte népszerűsíteni. Az általa kidolgozott eljárás lényege az volt, hogy ásás – és az ezzel járó idő- és energiaráfordítás – nélkül is belefoghatunk a kertészkedésbe úgy, ha közben biztosítjuk a talaj maximális termőképességét. Az ásás műveletének kihagyása azzal jár, hogy gondoskodnunk kell több réteg, szerves anyagokból álló tápdús termőközegről, amelyet (a rendelkezésünkre álló terület nagyságától függően) egy vagy több magaságyban terítünk szét. Az ágyások magassága a kertész tetszése szerint eltérő lehet. A különböző zöldségpalánták, virágos egynyári növények, fűszer- és gyógynövények, hagymások, illetve a szamóca mind kiválóan megél az ilyen, előzetes felásást nem kívánó veteményesben.
Melyek az ásás nélküli kert előnyei?
- Az ásás nélküli veteményest gyakorlatilag a kert bármely pontján felállíthatjuk, legyen az a pázsit vagy a betonjárda egy darabja, a lényeg, hogy kemény fából készült deszkákból keretet kell barkácsolnunk hozzá.
- Az ásás nélküli kertet gyorsan és egyszerűen létrehozhatjuk.
- Ha a kertünk talaja nem ideális a zöldségtermesztéshez, az sem gond: az ásást nem igénylő ágyást kiváló minőségű, növényneveléshez ideális földkeverékkel tölthetjük fel.
- Az ásás nélküli kert magas termőképességű, mivel az azt alkotó, fokozatosan lebomló szerves anyagok tápanyagokban gazdag, fekete komposzttá alakulnak át, ami kedvez a különböző hasznos mikroorganizmusok elszaporodásának.
- Kiválóan megőrzi a nedvességet.
- Gátolja a gyomosodást, mivel a talajt nem forgatjuk át (így a gyomfélék magvai nem kerülnek bele a nyirkos talajba).
Mi szükséges az ásás nélküli kert felállításához?
- újságpapír (nem színes, nem fényes papír)
- kis mennyiségű vér-, illetve csontliszt, vagy csirketrágya (ha a magaságyat pázsit vagy gazos terület felett állítjuk fel)
- nagyobb mennyiségű szerves trágya (ez lehet például lótrágya, juhtrágya vagy marhatrágya)
- magas széntartalmú (általában barna) szerves anyag – például szalma, őszi avar vagy száraz fűnyesedék
- komposzt (érett, fekete, tápdús)
Hogyan állítsuk fel az ásás nélküli kertet?
Ha az ágyás keretét betonon helyezzük el, mindenekelőtt terítsünk le 10 cm vastagon száraz faágakat a betonra, hogy ezzel tegyük kellően levegőssé az ágyást, majd következhet a 2. szakasz.
Ha az ágyást gyomokkal csak kis mértékben benőtt talajon állítjuk fel, máris továbbléphetünk a 2. szakaszra.
1. szakasz: anaerob takaróréteg kialakítása
Ennek során a következőket kell elvégeznünk:
- Egy réteg, biológiailag lebomló gátat hozunk létre - jelen esetben újságpapírból.
- Az újságpapírréteg alatt kialakuló anaerob (alacsony oxigéntartalmú) közeg nem kedvez a gyomosodásnak.
Nem árt tudni, hogy természetes körülmények között nem kívánatos a kerti talajban az anaerob körülmények kialakulása, mivel az a hasznos növények gyökérfejlődését is negatívan befolyásolja. A magaságy kialakításához azonban szükségünk van rá. A legjobb, ha a magaságyat a melegebb hónapokban állítjuk fel, mivel a magasabb hőmérséklet hatására a papírréteg alatt gyorsabban elrothadnak a gyomok.
- A majdani ágyás helyén vágjuk le a füvet, illetve a gyomokat.
- A lenyírt területet hintsük meg vér- és csontliszttel vagy csirketrágyával, majd locsoljuk be. Ezzel létrehozzuk az anaerob csapdát.
- Az újságpapírt (például egy talicska puttonyában) áztassuk be vízbe.
- Takarjuk be az előkészített területet (legalább 6 lap vastagságban) a nedves újságpapírral. Ennél vastagabb réteg újságpapírt célszerű leterítenünk, ha agresszívan terjedő, tarackos gyomnövények is jelen vannak a talajban. Legyünk alaposak, az újságpapírlapok részben fedjék egymást, ne hagyjuk köztük hézagokat!
2. szakasz: az ásás nélküli kert rétegeinek kialakítása
Ennek során különböző anyagokat rétegezünk egymásra hasonlóan ahhoz, ahogy egy rakott ételt, például lasagnét is elkészítenénk a konyhában.
- A magas széntartalmú, barna szerves anyagot áztassuk be vízbe.
- Az újságréteg tetejére terítsünk szét felváltva egy-egy réteget az alábbiakból:
- 10 cm vastag rétegben beáztatott barna szerves anyag (pl. őszi falevelek vagy szalma)
- 5 cm vastag rétegben szerves trágya - például ló-, szarvasmarha- vagy juhtrágya - Minden egyes szétterített réteget alaposan locsoljunk meg.
- A rétegezést a magaságy tetejének eléréséig folytassuk. Javasolt, hogy a keret legalább 30-40 cm magas legyen.
- Ügyeljünk arra, hogy a legfelső réteg barna szerves anyag legyen, amely egyben kiváló talajtakaróként is funkcionál, mivel elnyomja a gyomokat, segít megtartani a nedvességet, illetve hőszigeteli a talajt.
- A palánták elültetésekor a talajtakaró réteget húzzuk félre, a kialakított ültetőlyukakba pedig szórjunk 1-2 maréknyi komposztot. A komposztban alakítsunk ki kellő méretű mélyedést, majd ebbe ültessük el a palántákat.
Megjegyzés: számítsunk arra, hogy az ásás nélküli kertünk talaja az első hat hónapba a felére fog összeesni az azt alkotó anyagok komposztálódásának köszönhetően. Így ha például egy kb. 30 cm magas veteményest szeretnénk, nem árt ennél magasabb, 50-60 cm-es keretet építenünk és azt megtöltenünk a fentiekben említett rétegekkel.
Idővel tehát az egymásra rétegelt anyagok termékeny, fekete komposzttá válnak, és bármely zöldségféle termesztéséhez ideális közeget alkotnak. Ezt megelőzően azonban, az első 2-4 hónapban (azaz az ágyás első vegetációs időszaka alatt), az esetleges csalódások elkerülése végett nem tanácsos a következő zöldségfélék termesztésével próbálkoznunk:
- gyökérzöldségek – például sárgarépa, hagyma, cékla
- bab vagy borsó
A fenti zöldségfélék a második évadtól fogva azonban már szépen fognak fejlődni az ásás nélküli kertben.
A magaságy karbantartásához hozzátartozik, hogy évente legalább egyszer (a tavasz kezdetén), de lehetőleg évente kétszer (kora tavasszal, illetve kora ősszel) további komposzttal gazdagítsuk a talaját.
