A méretes pók teljesen veszélytelen emberre, legfeljebb megbénít egy kicsit, ha olyanja van. Cserébe hasznos.
A keresztespókról nem az jut elsőként eszünkbe, hogy hasznos kerti segítőnk is lehet, pedig ebben nagyot tévedünk.
A pókokat nem mindenki szereti, a keresztespókról pedig gyakran állítják, hogy a csípése mérgező. A zsákmányát (moly, szúnyog, légy), valóban egyetlen harapással megbénítja, azonban az emberre teljesen veszélytelen. A keresztes-pókfélék családjának képviselője védett helyen szövi a nagyméretű hálóját.
A potrohon lévő világos foltok alkotják a jellegzetes keresztet. A pók alapszíne életterétől függően világos sárgától majdnem feketéig változhat. A nőstény hossza 2 cm, a hím csak 1 cm.
Tavasszal kelnek ki a fiatal egyedek, melyek miniatűr hálóikban főként levéltetveket fognak meg. A pók minden vedléssel nagyobb lesz, és ezzel együtt az általuk szőtt háló is nő. Csak a második életévében, ősszel éri el a kifejlett állapotot, akkor hálójának átmérője eléri a 40 cm-t.
A pók általában fejjel lefelé ül a közepében, zsákmányra lesve. A ragacsos szálakba ekkor már erősebb rovarok, pl. (méhek, darazsak) is beleakadnak. Párzáskor a kisebb hím felkeresi a nőstény hálóját. A nőstény védett helyeken több, vattaszerű szövedékkel beburkolt petecsomókat készít. Kora tavasszal kel ki a következő nemzedék.
Ne használjunk rovarirtó szereket, és hagyjuk békén a keresztespók hálóját.
Tipp! Ha megakarjuk örökíteni a művészien szép pókhálót legjobb késő nyáron, a kora reggeli órákban lefényképezni, amikor harmatcseppek láthatók a vékony szálakon.
