A boltokban kapható szárított gyümölcsök alapvetően egészségesek. Az esetlegesen hozzáadott cukortartalmuk és viszonylag magas áruk viszont ellenük szólhat.
Így hát nekiálltunk az otthoni gyümölcsszárításnak, hogy kiderítsük, mennyire könnyen és gyorsan tudunk a pénztárcánkat kímélő, alacsony cukortartalmú rágcsálnivalót előállítani magunknak.
A szárított gyümölcsök ásványianyag- és vitamintartalmuk, valamint antioxidáns hatásuk nagy részét megőrzik, bár érdemes tudni, hogy a szárítás közbeni magas hőmérséklet következtében C- és A-vitamintartalma némiképp csökken.
Azok számára, akiknek ügyelniük kell a testsúlyukra, fontos megjegyezni, hogy a szárított gyümölcsök megtartják eredeti cukortartalmukat és kalóriaértéküket. Azaz pl. egy fél szárított sárgabarack ugyanannyi kalóriát tartalmaz, mint egy fél sárgabarack szárítás előtt. De mivel a szárított gyümölcsök kevésbé telítenek el (kisebb térfogatuk miatt), hajlamosak vagyunk (sokkal) többet fogyasztani belőlük, mint a friss gyümölcsökből.
Valószínűleg nem tévedünk nagyot, ha azt írjuk, ez a tény eddig nem sokakat rettentett el a szárított gyümölcsök élvezetétől, és valószínűleg a jövőben sem fog. Az ember évszázadok óta fogyaszt szárított gyümölcsöt, és nagyra becsüli azt eltarthatósága, helytakarékos volta és mindenekelőtt pompás íze miatt.
A házilagos gyümölcsszárítás szerencsére aránylag egyszerű és nem túl munkaigényes folyamat. Nyáron megpróbálkozhatunk a napon való aszalással, ami egy lassabb, időigényesebb eljárás.
Mi egy lényegesen gyorsabb, korszerűbb (és évszaktól független) módszert alkalmaztunk: gyümölcsszárítóban készítettünk alma- és körtechipset. Azok, akik nem szeretnének ilyen szárítóra beruházni, minden további nélkül sütőben is száríthatnak gyümölcsszeleteket. Fontos, hogy jó minőségű gyümölcsöt válasszunk a szárításhoz. Minél frissebb gyümölcsöt használunk, annál tápanyagdúsabb és ízletesebb lesz szárítás után.
Lássuk hát a gyümölcsszárítás menetét.
Hozzávalók:
- néhány szép alma és körte
- 1 db citrom leve
Elkészítés:
Az almákat és a körtéket mossuk meg és töröljük szárazra. A gyümölcsöket felszeletelés előtt meghámozhatjuk, de a szép, egészséges héjú gyömölcsöt nem szükséges meghámozni.
Távolítsuk el a magházakat és szárakat (dekorációs célra szánt szárított gyümölcs esetén ez a lépés kihagyható). A gyümölcsöket tetszés szerint felszeletelhetjük egészen vékonyra, de akár 5-6 mm vastagságú szeletekre is.
Ha nem szeretnénk, hogy a szeletek nagyon megbarnuljanak és hosszabb ideig eltarthatóak legyenek, tegyük azokat pár percre citromos vízbe.
A lecsöpögtetett szeleteket helyezzük el a szárító tálcáján. Ügyeljünk arra, hogy a szeletek ne fedjék egymást, mivel ez lassítja a szárítás folyamatát, másrészt a szeletek összeragadhatnak.
Mivel a különböző gyümölcsök szárítása eltérő ideig tarthat (a szeletek vastagságának és víztartalmának függvényében), célszerű egy tálcára egyfajta gyümölcsöt helyezni.
Szárítótól függően pár óra alatt elkészül a gyümölcschips (nálunk ez 10 óra volt, mert jó ropogósan szeretjük). Ha ilyen gyümölcsszárítót szeretnénk vásárolni, akkor aszalógép néven érdemes keresgetni, például itt.
A szárítóból kivett gyümölcsszeleteket fogyasztásig tegyük zacskóba vagy jól záródó üvegbe, különben a levegő páratartalmától hamar megpuhulnak. Hamm.
Ki milyen gyümölcsöt szokott szárítani? És főleg: hogyan?
