Valószínűleg másnak is eszébe jutott már, csak nem mert belevágni.
Az aszalás nagyon régi bevált tartósítási eljárás, melyhez manapság többféle lehetőség áll rendelkezésre. Történhet a legősibb módon, egyszerűen napon, használhatunk hozzá sütőt, kemencét vagy kifejezetten a célnak megfelelően kifejlesztett gépet.
Kovacsics Péter a fentiek közül az elsőt vette igénybe egy kis csavarral: autóját használta a Nap melegének fokozására, azaz autóban aszalt paradicsomot. Az alábbiakban megismerhetjük a módszer részleteit, sőt, az eredmény felhasználásáról is ír nekünk.
"Az ötlet onnan jött, hogy korábban már használtam az autót kovászos kenyértészta kelesztésének a gyorsítására, igaz kora tavasszal, amikor 28-30 fokra melegedett az utastér.
Ez volt az első év, hogy az aszalásra szánt és ebből a célból ültetett San Marzano fajtát így aszaltam.
Mivel a szeletelés után a tepsire helyezett szeleteket lesóztam, az levet engedett néhány óra után. Az első nap végén, amikor felvittem a tepsit a lakásba, felitattam a kifolyt paradicsomlét. A lakásban pulton, hálóval lefedve éjszakázott, majd reggel újra visszaraktam a szélvédő mögé. Az utasteret 4-5 óránként kiszellőztettem, hogy a páratartalom alacsonyabb legyen.
A vékonyabbra, 1 cm körülire vágott szeletek 36 óra alatt mazsola állagúra aszalódtak. Az 1,5-2 cm vastag szeletek 48 óra alatt készültek el. A kinti hőmérséklet ekkor 29 fok volt. Az autóba helyezett hőmérő 55 fokig mért, aztán már csak a HH (gondolom heavy heat) feliratot mutatta.
Az aszalt paradicsomot paradicsomlével dagasztott kenyérbe szeleteltem, illetve tésztaételekhez használtam. De lehet pizzafeltétnek, leves- vagy főzelékbetétnek, de akár húsételek kiegészítőjeként is fogyasztani. Vagy magában csemegézni. Elképesztő koncentrált íze van.
Az aszalványt bazsalikommal és kettévágott fokhagymával tettem üvegbe és felöntöttem olíva-, illetve repceolajjal. Itt arra kell figyelni, hogy az olaj teljesen ellepje a szeleteket."
