A virágja díszít, a magja fűszer, de illatszernek és étvágygerjesztő gyógyszernek is használják, úgyhogy nem bánod meg, ha ültetsz a kertbe egy sort.
A Földközi-tenger mellékén honos katicavirág a boglárkafélék családjának egyik melegkedvelő nemzetségébe tartozik. Az ültetett borzaskatán és a katicavirág kitüntetett figyelmet kapott, hiszen őket termesztésbe vonták, a többi faj közönséges gyomnövény.
30-50 cm magasra növő egyéves. Elvékonyodó főgyökere kevés oldalgyökerekre ágazik el. Szórt állású levelei 2-3 szorosan szeldeltek. A virágok magánosak, általában a szár vagy az oldalak csúcsán helyezkednek el. A virágtakaró levelek kékes árnyalatúak, ívesen behajló körömben végződnek. Ezeket követi a nektáriumlevél, melyek ennek a családnak a legbonyolultabb szerkezetű mézfejtői. A termőlevelek kb. a közepükig szorosan összenőttek egymással, a társas tüszőtermésekben fekete magok találhatók.
Közepesen melegigényes, a magok csírázásához legalább 4-7 fokos talajhőmérséklet szükséges. A növény fejlődéséhez nem szükséges túl nagy meleg, de kedveli az egyenletes hőmérsékletet. Váltakozó hőmérsékleti hatások meghosszabbítják a növekedést. Fagyra közepesen érzékeny, a rövid ideig tartó fagypont alatti hőmérsékletet még károsodás nélkül elviseli. Komolyabb fagyok a növény pusztulását okozzák, de az érésben lévő magokban már nem tesznek kárt.
Fényigényes, különösen fejlődésének első szakaszában van szüksége fényre, terméskötés után már félárnyékban is megmaradhat. Későn lombozódó fák közelében termeszthető. Virágzásig nyirkos környezetet kíván, elvirágzás után kevesebb talajnedvességgel is beéri. Természetes körülmények között elsősorban tavaszi termesztéssel ezt meg is kapja. Nyári vetéskor néhányszor ajánlott megöntözni.
Talaj iránt kevésbé igényes, sekély termőrétegű helyen is termeszthető. Erősen kötött, hideg talajokon nem érzi jól magát, de magas talajvízszintű területre is vethetjük. Középkötött, könnyen melegedő, kissé laza talajok is ideálisak számára.
Közepes tápanyagigényű, viszonylag sekélyen gyökerezik, ezért nagyon fontos a felső 20-30 cm-es talajréteg szerkezet és tápanyagszintje.
A magok jó csírázóképességűek, ezért kizárólag szabadföldbe helyrevetéssel szaporítják. Mind a tápanyag-utánpótlást, mind a talaj-előkészítést hangoljuk össze a másik növénnyel, hisz a katicavirág nem foglalja le egész évben a területet.
Az időjárástól függően március végétől megkezdhetjük a Nigella sativa vetését, 30-40 cm-es távolságra húzzuk a sorokat, 2-3 cm mélyen. A magokat egyenletesen szórjuk bele, majd nedves földdel kaparjuk be és tömörítsük a talajt. A 10-12 nap múlva kikelő növények már szépen mutatják a sorukat. Másodnövényként, nyáron, eső után vessük, szükség esetén egyszer-kétszer meg is öntözhetjük.
Első kapálása alkalmával ritkítsuk ki a sorokat, hogy a tövek egymástól 8-10 cm-re legyenek. Érdemes sűrűbbre vetni és ritkítással beállítani a tőtávolságot. Különösebb ápolási munkát, a gyomirtáson kívül nem igényel. Növényvédelmi munkája felesleges, mert sem kártevője, sem kórokozója nincs. Teljes érésben szedjük, túléréskor előfordul, hogy kinyílik a termés és a magok elhullanak. Ősszel, néhány fokos fagyban még kint maradhat a termés, komolyabb fagyok elől azonban szedjük fel, és ha szükséges, száraz helyen utó érleljük.
Elő-Ázsiában, néhol Európában is, kertekben ültetik és a magokat fűszerként használják. Felhasználása révén kapta az egyik népies nevét, a feketeköményt. Régebben gyógyszerként is használják. Enyhén édeskés, fűszeres az íze. Magjaiban illóolaj és zsíros olaj van.
A népgyógyászatban szélhajtó, étvágygerjesztő és nyákoldó hatásáért terjedt el. Zsíros olaját Ázsia egyes országaiban étolajként használják, illóolaját az illatszeripar hasznosítja.
Tipp! Katicavirágos rostélyos
Hozzávalók: 80 dk rostélyos, 2 evőkanál olaj, 3 szál újhagyma, 1 húsleveskocka, majoránna, só, kakukkfű, pirospaprika, katicavirág, vörösbor.
A rostélyost kicsontozzuk, vékonyra kiverjük, és olajban hirtelen kisütjük, hozzáadjuk a karikára vágott újhagymát és néhány percig pirítjuk. Belerakjuk a húsleveskockát, az őrölt fűszereket, majd egy kevés vörösborral felöntve puhára pároljuk és rövid lére sütve tálaljuk.
Sonkás palacsinta, katicavirággal fűszerezve
Hozzávalók: 20 dk liszt, 2 egész tojás, 3 dl tej, 2 dl szódavíz, só, 20-30 dk főtt füstölt tarja, 2 dl tejföl, 10 dk reszelt sajt, kevés őrölt katicavirág.
A lisztből, tejből, szódavízből, tojásból és a sóból a szokásos módon palacsintatésztát készítünk, majd palacsintákat sütünk. A palacsintákat úgy fektetjük egymásra, mint a tortalapot. A füstölt tarját kétszer átdaráljuk, belekeverünk 1 dl tejfölt, majd meghintjük a katicavirággal és jól összedolgozzuk.
A palacsintalapokat ezzel kenjük meg, majd meghintjük reszelt sajttal. A tetejére üres palacsinta kerüljön, az egészet vonjuk be a maradék tejföllel, amelyben 1-2 evőkanál reszelt sajtot kevertünk. A sütőben átmelegítjük, és úgy szeleteljük, mint a tortát.
