növénytartók és macskatartók világa ott metszi egymást, ahol a csendes, békés ablakpárkány találkozik a négylábú káoszmeteorral. És ilyenkor – szinte törvényszerűen – nem a régi műanyag kaspó adja meg magát, hanem az a frissen vásárolt, kézzel mázolt, limitált kiadású csoda, amit „most az egyszer megengedek magamnak” felkiáltással vittünk haza.
De miért pont azt töri össze a macska? Létezik erre valamilyen lakás-ökológiai magyarázat? A válasz: nagyon is.
A kaspó mint státuszszimbólum – a macska szemében legalábbis
A macskák érzékenyen reagálnak az újdonságra. Ha valami új tárgy jelenik meg a környezetükben, különösen ha fényes, súlyos vagy kifejezetten nem nekik való, az rögtön felkelti a figyelmüket.
A drága kaspó általában pont ilyen: stabilnak tűnik, mégis pont akkora pereme van, hogy a macska kísértést érezzen kipróbálni,
„Elbír-e engem? Nem? Akkor legalább esztétikusan törik?”
Botanikai szemszögből nézve a kaspó számunkra a növény része, a macskának viszont egy magaslati pont, egy trón, egy kilátó.
A növény illata mint lelkesítő invitálás
A frissen öntözött növény földjének illata sok macskánál beindít valamit. Teljesen érthető: a természet szaga, a szabadság aromája… egy olyan állat számára, aki amúgy a kanapéról figyeli az univerzumot.
A gond az, hogy a macska nem tudja különválasztani a növényt a kaspótól. Ha mászni akar, mászni fog – és ez gyakran a kerámia rovására megy.
A „magasabb mindig jobb” elv – a macska gravitációs kísérletei
A lakások ökológiájában a macskák egy sajátos természeti törvényt követnek: minden magas pont potenciális megfigyelőállás.
A drágább kaspók valahogy
- mindig magasabbak,
- mindig központibb helyen vannak,
- és valamiért mindig pont annyira instabilak, hogy egy macskaugrás épp elég legyen a katasztrófához.
És mivel a macskák nem ismerik a „törékeny” fogalmát, csak a „próbáld ki” parancsot, a végeredmény adott.
A lakás zajtérképe: a macska kedveli a csattanást
Megfigyelték, hogy a macskák gyakran olyan dolgokat buktatnak fel, amelyek hangosak. A kerámia kaspó zengenek, csörögnek, csattannak – ez pedig stimuláló.
Evolúciós szemszögből a zaj mozgást jelent, a mozgás pedig zsákmányt. A macska nem vadászni akar – csak teszteli, hogy az új tárgy él-e.
Spoiler: nem él. De annál látványosabban törik.
A növény a békés áldozat – pedig ő nem kérte
A növények természetes ellenségei között ritkán szerepel a házimacska, de a lakás-ökológia új terep. A macska nem a növényt bántja, de ha a kaspó indul lefelé, a növény megy vele.
A kertész szíve pedig közben megtörik egy kicsit.
Meddig tarthat a fegyverszünet növény és macska között?
A jó hír: létezik egy békés együttélési formula. A rossz hír: a macska dönti el, mikor alkalmazza. A növénytulajdonosok stratégiái között szerepel a magas polc, a macskataszítók illatok, a stabilabb kaspók és a „nem, oda nem mászol!” mantrázása.
De a végén mindenki tudja az igazságot: a macska a lakás főépítésze, a növénytartó pedig a kármentő.
És ha egyszer mégis sikerül egy drága kaspót hosszabb távon biztonságban tartani, az olyan, mint egy kis győzelem a kaotikus ökológiai egyensúly fölött.
