Mit tehettem volna másképp?
A legtöbb hobbikertész egyetért abban, hogy csemegekukoricát viszonylag könnyű termeszteni, és ahhoz, hogy a termés édes legyen, általában nem szükségeltetik több, mint megfelelő öntözés és trágyázás. Ha a tányérunkra kerülő csemegekukorica mégsem édes, ennek oka túlnyomórészt az ültetett kukorica fajtájában keresendő, illetve abban, hogy rosszul időzítettük a betakarítást. Az alábbiakban minden fontos részlet kiderül ezzel kapcsolatban!
Miért nem édes a csemegekukoricám?
Talán túlzás, de sokan csak azután szedik le a főtt kukoricának szánt kukoricacsöveket, amikor már a víz is felforrt a konyhában. Ez egy jól bevált régi módszer, nem véletlenül. Minél hosszabb ideig tartogatjuk ugyanis a betakarított kukoricacsöveket, annál nagyobb eséllyel alakul át a kukoricaszemekben lévő cukor keményítővé, ezzel együtt pedig az édes íz is elvész. Gyakran ez az igen egyszerű oka annak, ha a kukorica nem édes.
A betakarítás helyes időzítése szintén döntő fontosságú az édes íz szempontjából. Tisztában kell lennünk a betakarítás ideális időpontjával, mivel az édes íz hamar elmúlik. Számos szakértő szerint a csemegekukoricát akkor célszerű betakarítanunk, amikor az a zsenge, úgynevezett tejes-érési állapotában van, azaz, amikor a kukoricaszemekben lévő nedv áttetszőből tejszerűvé válik.
Továbbá, ha a csemegekukorica nem édes, nagy eséllyel nem a mi képességeinkben keresendő a hiba, hanem a kukorica fajtájában. Genetikai szempontból különböző kukoricafajtákat különböztetünk meg, ezek mindegyike változó édességgel rendelkezik. A takarmánykukorica például íz tekintetében nagy különbséget mutat: sokkal kevésbé élvezhető, ráadásul a kukoricaszemek is jóval keményebbek.
Ugyanakkor csemegekukoricából is meglehetősen széles a választék: vannak köztük mérsékelten édes, édes, illetve szuperédes változatok is.
Mi a teendő, ha a kukorica nem édes?
A kertészkedés során gyakran vagyunk kénytelenek kísérletezni. Korábbi hibáinkat korrigálnunk kell, képesnek kell lennünk az újratervezésre. Végső soron megéri tehát különféle fajtákkal próbát tennünk, mert csak így tudjuk teljes bizonyossággal megállapítani, hogy a mi klímánk, a kertünk talaja melyik fajta számára kedvező. Hasznos lehet továbbá kertész ismerőseinket, szomszédainkat körbekérdezni a gyakorlati tapasztalataikról. A különböző vetőmagok tasakján található hasznos információkat se mulasszuk el áttanulmányozni, egészen biztosan segíteni fognak a választásban.
Azt is érdemes szem előtt tartanunk, hogy ha a csemegekukoricánkat történetesen egy kukoricaföld közelében neveljük, előfordulhat keresztbeporzás, amelynek következében a kukoricánk keményebb, kevésbé édes lesz. A keresztbeporzás megtörténhet két különböző csemegekukoricafajta között is, így a legideálisabb megoldás az, ha egyszerre csak egy fajtát termesztünk. Annak a termésnek, amelyik keresztbeporzás eredményeként fejlődik ki, nagyobb lesz a keményítőtartalma. Ettől pedig a kukoricaszemek keményebbek és kevésbé édesek lesznek, nagy eséllyel az ízük leginkább a takarmánykukoricáéra fog hasonlítani.
