Miért üres a veteményborsó hüvelye? Hová tűnt belőle a borsó?

Mit tehetünk azért, hogy ne érjen bennünket csalódás?

Nincs, aki ne szeretné a zsenge borsó finom, édes ízét. Nem véletlen ezért, hogy előbb-utóbb a legtöbb kertész a termesztésével is megpróbálkozik. A borsó a legkorábban beérő konyhakerti növényeink egyike, a terméshozam rendszerint meglehetősen gazdag, ráadásul a fejlődő növény gondozása sem túl bonyolult. Mindezek ellenére esetenként adódhatnak problémák, ezek közül az egyik, amikor azt tapasztaljuk (sokszor már ránézésre is egyértelmű), hogy egyetlen valamirevaló borsószem sincs a hüvelyben. De mi lehet ennek az oka? Az alábbiakból kiderülnek a részletek!

Segítség, üres a borsó hüvelye!

Az üresnek tűnő hüvelyre a legegyszerűbb és legvalószínűbb magyarázat az, hogy még nincsenek kifejlődve a borsószemek. A hüvelyt megvizsgálva láthatjuk, hogy a fejlődésnek indult borsószemek kezdetben még igen aprók. Ahogy a hüvely nő, fejlődik, úgy híznak benne a borsószemek. Ilyenkor elegendő tehát, ha pár nap elteltével újra szemügyre vesszük a hüvelyeket, hogy látható-e már változás.

Természetesen van itt egy határvonal, amelyet nem árt figyelembe vennünk. Finomabb, ízletesebb a fiatal, még zsenge borsó. Ha egy bizonyos ponton túl hagyjuk érni, előfordulhat, hogy a borsószemek kemények, rágósak lesznek. Ez tipikus egyes fajták, például az igen népszerű kifejtő borsó vagy a velőborsó esetében.

Egy másik lehetséges ok az üres hüvelyre, illetve arra, ha egyetlen gömbölyű, kifejlett borsószem sincs a hüvelyben, az az, hogy tévedésből nem is a szándékaink szerinti fajtát ültettük. Léteznek ugyanis olyan borsófajták, amelyeket azért termesztünk, hogy a végén a termést a hüvellyel együtt fogyasszuk el. Ezek közé tartozik például a lapos hüvelyt fejlesztő cukorborsó is. Előfordulhat tehát, hogy már a borsószemek elvetésnél hibáztunk, mivel figyelmen kívül hagytuk a vetőmag tasakján található feliratot és tájékoztatót.

Az üres borsóhüvely további lehetséges okai

Az, hogy teljesen üres borsóhüvelyek fejlődjenek ki, meglehetősen ritka jelenség. A lapos hüvely sokkal inkább az adott fajta (például cukorborsó) alaptulajdonságát jelzi. De még a cukorborsó esetén is vannak a hüvelyben érzékelhető, észrevehető borsószemek.

Ha a borsó ültetésekor a megfelelő körültekintéssel járunk el, megelőzhetjük az ilyen problémákat. A borsószemeket kora tavasszal, a fagyveszély elmúltával közvetlenül szabadföldbe vessük. A borsószemeket meglehetősen közel vethetjük egymáshoz, elegendő, ha a köztük lévő távolság mindössze 3-5 cm. A kikelt borsót ritkítani nem szükséges. A több sorban vetett borsó esetében a sorok közötti távolság legyen elég nagy ahhoz, hogy kényelmesen ki tudjuk karózni a borsót (fajtája válogatja, hogy melyiknél lesz erre szükség), illetve gond nélkül be tudjuk takarítani a termést.

A borsó mindenkori tápanyag-szükségletét a vegetációs időszak alatt szerves vagy műtrágyával pótoljuk. A borsónak szüksége van például foszforra, nitrogénre azonban nem, mivel azt saját maga is elő tudja állítani. Rendszeresen szedjük le a betakarításra épp megérett hüvelyeket. A méretes borsószemeket érlelő fajták esetében már azelőtt szedjük le a hüvelyt, mielőtt a borsószemek akkorára nőnének, hogy szinte pukkadásig feszítenék a hüvelyt. A cukorborsó esetén még a betakarításra megérett hüvely is lapos.

Megéri tehát odafigyelnünk arra, mikor és milyen gyakran szüreteljük le a borsótermést. A lényeg, hogy válasszuk a céljainknak megfelelő fajtát, valamint tartsuk be a legfontosabb szabályokat az ültetést és a gondozást illetően, hogy semmiképp ne okozhasson végül csalódást a borsószem nélküli hüvely.