A júliusban vetett zöldbab is beérik, érdemes is havonta újra vetni, mert így egészen őszig folyamatosan fogyaszthatjuk a kertből.
Étkezésünknek fontos alapanyaga a zöldbab. Ha valaki egyszerre nagyobb mennyiségű babot vet el, akkor arra kell számítania, hogy a hüvelyek egyszerre lesznek szedésre érettek, és a háziasszony nem tudja rövid idő alatt felhasználni az egész termést.
A zöldbab sárga vagy zöld hüvelyei igen gyorsan - szinte egyik napról a másikra - válnak szedésre alkalmassá. Ha ennél korábban szedjük, akkor a termés kevés lesz, ha későbbre halasztjuk a szedést, akkor pedig szálkás, rágós bab kerül az asztalra. A hüvelyes zöldbabot akkor szedjük tehát, amikor a hüvelyek elérték a szokásos nagyságukat, roppanva törhetők, és még nem szálkásak.
A folyamatos érés feltétele a szakaszos vetés. Április közepétől hetenként vessünk el kisebb területet, és a hüvelyeket fokozatosan takarítsuk be.
A zöldbabtövek nem egyszerre virágoznak, és nem egyszerre érlelik be hüvelyeiket. Ezért a már kifejlett hüvelyeket folyamatosan szedjük, ügyelve arra, hogy eközben a növény és gyökérzete ne sérüljön meg. Szedés után szórjunk ki a sorok közé négyzetméterenként 2-3 dkg gyorsan oldódó nitrogénműtrágyát (pétisó, Volldünger, ammónium-nitrát), és az ágyást alaposan öntözzük meg. Ennek hatására újabb virágzás indul meg, és további két-három szedésre nyílik lehetőség.
A folyamatos zöldbabellátás könnyen megoldható háztartási fagyasztással. A kellő időben betakarított zöldbabhüvelyek két-három percnyi főzés után a mélyhűtő szekrénybe kerülnek, ahonnan a háziasszony bármikor (még télen is) előveheti, hogy friss zöldbabot tehessen a család asztalára.
