Augusztusban a veteményes könnyen megtéveszti az embert. A paradicsom még piroslik, a paprika dolgozik, itt-ott érik valami, közben viszont egyre több üres folt jelenik meg az ágyásokban. Ilyenkor sok kertész fejében ugyanaz a kérdés bukkan fel: van még értelme vetni, vagy most már inkább csak várjuk az őszt?
A Hobbikert olvasóinak válaszai alapján egyértelmű a helyzet: nagyon is van értelme. Sőt, a kommentekből az derült ki, hogy sok kertben az augusztus nem a vetési szezon vége, hanem afféle második felvonás. Retek, saláta, spenót, rukkola, sóska, hagyma, kapor, borsó és más őszi zöldségek is előkerültek, miközben néhányan már a következő évben gondolkodnak.
A retek az augusztusi vetések egyik nagy kedvence
A hozzászólások között újra és újra előkerült a retek, ami nem véletlen. A hónapos retek gyors fejlődésű növény, és a nyár végi vetés sokszor kedvezőbb számára, mint a nyár közepi próbálkozás.
A legforróbb hetekben a retek hajlamos lehet idő előtt magszárba menni, a gumó pedig csípősebbé, fásabbá válhat. Ahogy rövidülnek a nappalok és mérséklődik a hőség, ismét jobb körülmények közé kerülhet.
Persze augusztusban még bőven előfordulhat harminc fok feletti meleg, ezért a friss vetést különösen fontos egyenletesen nedvesen tartani.
A retekmag nem rajong azért a kertészeti módszerért, hogy hétfőn kap egy kisebb árvizet, majd csütörtökig elfelejtjük.
Saláta: igen, csak nem mindegy, mikor
Több olvasónk említett különböző salátákat is. Ez szintén jó irány, de augusztus első felében még érdemes óvatosnak lenni.
A saláta magja túl meleg talajban rosszabbul csírázhat, ezért kánikulában sokszor célszerű megvárni egy hűvösebb időszakot, vagy olyan helyet választani, ahol a vetés nem kap egész nap tűző napsütést.
A nyár végi vetésekből azonban szép őszi salátaállomány nevelhető.
Fejes salátával, tépősalátával, madársalátával és más hidegtűrő levélzöldségekkel is érdemes számolni, attól függően, mennyi idő marad a komolyabb fagyokig.
Spenót: a nyári szabadság után visszatér
A spenót is többször szerepelt az olvasói tervek között. Nyáron sok kertben eltűnik a porondról, mert a hosszú nappalok és a magas hőmérséklet gyors magszárképzésre ösztönözhetik.
Nyár végén viszont ismét kezd eljönni az ő ideje.
A késő nyári és kora őszi vetésből még ősszel szedhető levél, egyes vetések pedig áttelelhetnek, majd tavasszal nagyon korán újra növekedésnek indulhatnak.
A spenót tehát nem elkésett vendég augusztusban. Inkább most érkezik vissza a nyári szünetről.
Rukkola: annak való, aki nem szeret sokáig várni
Az egyik legpraktikusabb késő nyári vetemény a rukkola. Gyorsan kel, gyorsan fejlődik, és megfelelő időjárás mellett viszonylag hamar szedhető.
A nagy nyári hőségben hajlamos hamar felmagzani, ezért a nyár végi időszak számára is kedvezőbb lehet.
Ha több részletben, néhány hetes különbséggel vetjük, hosszabb ideig lehet friss levelet szedni.
Ez az úgynevezett szakaszos vetés különösen hasznos az olyan gyors növényeknél, amelyekből nem feltétlenül szeretnénk egyszerre három talicskányit.
A sóska is felbukkant a kommentekben
A sóska kevésbé divatos vetemény, pedig sok kertben megbízható évelő levélzöldség lehet. Ha megfelelő helyre kerül, éveken keresztül kihajthat, így nem kell minden tavasszal újrakezdeni vele az ismerkedést.
Nyár végén is vethető, de fontos, hogy a fiatal növényeknek legyen idejük megerősödni.
A száraz talajt nem szereti, ezért a kelési időszakban rendszeres vízellátásra van szüksége.
Ha sikerül megtelepednie, viszont már nem olyan vendég, aki minden évben új meghívót kér.
Kapor: még egyszer nekifuthatunk
Kapor is szerepelt az augusztusi tervek között. Gyors fejlődése miatt még nyár végén is érdemes lehet vetni, különösen akkor, ha elsősorban zsenge lombjáért termesztjük.
A késő nyári vetés előnye az is lehet, hogy a növény kevésbé szenved a hosszú, forró nappaloktól.
Ugyanakkor a kapor nem szereti különösebben az átültetést, ezért legjobb rögtön arra a helyre vetni, ahol majd növekedni fog.
Magyarul: kaporból ne nagyon tervezzünk költöztetési projektet.
Hagyma is kerülhet a földbe
A hozzászólásokban hagymafélék is előkerültek. Nyár végén azonban már fontos tisztázni, milyen hagymáról és milyen céllal beszélünk.
Egyes hagymafélék vethetők vagy ültethetők ősz közeledtével, de nem mindegyikből lesz még az adott évben kifejlett termés.
Őszi dughagymával például a következő évi korábbi termés alapozható meg, míg egyes áttelelő hagymafajták kifejezetten ilyen termesztésre alkalmasak.
Itt tehát nem feltétlenül az a cél, hogy októberben már hagymakoszorút fonjunk, hanem hogy a növény megfelelő fejlettségben menjen a télbe.
Valaki még borsót is vetne – őrültség?
A kommentek között borsó is szerepelt, ami elsőre merész vállalkozásnak tűnhet. Valójában azonban nem teljesen légből kapott ötlet.
A borsó a hűvösebb időt kedveli, ezért a nyár végi vetés bizonyos körülmények között működhet. A nagy kérdés az, hogy marad-e elegendő idő a fejlődésre és termésképzésre az első komolyabb fagyok előtt.
Korai, gyors fejlődésű fajtával és kedvező ősszel lehet esély termésre, de ez már jóval időjárásfüggőbb játék, mint például a retek vagy a rukkola.
Ne ezt tekintsük az augusztusi kert biztos befektetésének. Inkább érdekes kísérletnek.
Az üres helyeket nem kötelező mindenáron zöldséggel megtölteni
Az egyik olvasói hozzászólás nagyon fontos szempontot hozott be: ha már nincs szükség újabb zöldségre, az üres terület zöldtrágyanövénnyel is bevethető.
Ez sokszor jobb megoldás, mint csupaszon hagyni a talajt.
A facélia, mustár, rozs, bükköny és más erre alkalmas növények – a vetés idejétől és a vetésforgótól függően – takarhatják a talajt, gyökérzetükkel javíthatják annak szerkezetét, és szerves anyagot adhatnak hozzá.
A zöldtrágya tehát nem a veteményes „üresjárata”. Inkább talajkarbantartás.
A mustárral azért nem árt gondolkodni
A mustár nagyon gyors növekedésű zöldtrágyanövény, ezért kézenfekvő választás lehet nyár végén. Van azonban egy fontos részlet: a káposztafélék rokona.
Ha ugyanabba az ágyásba később káposztát, brokkolit, karfiolt, retket vagy más keresztesvirágú növényt szeretnénk ültetni, a vetésforgó miatt nem mindig ez a legjobb választás.
Itt is érvényes a kertészet egyik alapelve: ami önmagában jó ötlet, rossz helyen már kevésbé az.
Van, aki már nem vet semmit – és ez is teljesen rendben van
Nem minden hozzászóló készül újabb fordulóra. Többen azt írták, hogy náluk nincs már szabad hely, vagy egyszerűen elegük volt az idei küzdelemből.
Ez is teljesen érthető.
Ha az egész nyár abból állt, hogy locsoltunk, kapáltunk, kötöztünk, csigát kergettünk, poloskát néztünk rossz szemmel, majd újra locsoltunk, akkor augusztusban jogos kertészeti program lehet az is, hogy leülünk.
A veteményes nem munkahelyi teljesítményértékelés.
Nem kötelező minden négyzetcentiméterből három termést kihozni.
Mások éppen most kaptak új lendületet
Akadt viszont olyan olvasó is, aki egészen hosszú listával készült: őszi zöldségek, hagymafélék, saláták és egyéb vetések szerepeltek a tervekben.
Ez mutatja meg igazán, mennyire másképpen lehet gondolkodni az augusztusi kertről.
A klasszikus tavaszi szemlélet szerint tavasszal vetünk, nyáron gondozunk, ősszel szüretelünk.
A valóság ennél sokkal rugalmasabb.
Egy jól megtervezett veteményesben egy növény betakarítása után újabb kerülhet a helyére, így ugyanaz az ágyás egy évben többféle termést is adhat.
Augusztusban azonban már a naptár az egyik legfontosabb kerti szerszám
Ilyenkor nemcsak azt kell megkérdezni: megterem-e nálunk ez a növény?
Azt is:
mennyi idő alatt?
Ha egy növénynek például 70–90 nap szükséges a betakarításig, egy augusztus közepi vetéssel már könnyen belefuthatunk a hideg őszbe.
A 25–40 nap alatt szedhető levélzöldségek és retkek viszont egészen más kategóriát jelentenek.
Ezért augusztusi magvásárláskor különösen hasznos megnézni a fajta tenyészidejét.
A tasakon szereplő napok most fontosabbak lehetnek, mint a növényről készült csinos fénykép.
Öntözés nélkül az augusztusi vetés könnyen el sem indul
A késő nyári vetések egyik legnagyobb ellensége nem feltétlenül az őszi hideg, hanem a jelenlegi meleg.
A magok és az éppen kibújt csíranövények gyökérzete még nagyon sekély, így akár egyetlen forró, száraz nap is komoly visszaesést okozhat.
A vetőágy felső néhány centiméterét ezért a kelésig egyenletesen nyirkosan kell tartani.
Ez nem azt jelenti, hogy naponta egyszer nagy adag vizet zúdítunk rá. Erős melegben előfordulhat, hogy kisebb adagokkal gyakrabban kell nedvesíteni a felszínt.
A kifejlett növényt lehet mélyebb öntözésre nevelni. A két napos retekkel ezt még kár megpróbálni.
Az árnyékolás most nem csalás
A friss augusztusi vetést néhány napig vagy hétig könnyű árnyékolással is segíthetjük, különösen kánikulában.
Árnyékoló háló, fátyolfólia megfelelő használattal vagy akár egy ideiglenes takarás is csökkentheti a talaj kiszáradását és a fiatal növények hőterhelését.
Persze nem kell komplett stadiontetőt építeni a rukkolának.
A cél csak annyi, hogy a friss kelés ne délután kettőkor találkozzon először a negyven fokos talajfelszínnel.
Mit érdemes vetni augusztusban?
Az olvasói ötleteket és a növények igényeit összevetve a legkézenfekvőbb lehetőségek közé tartozhat:
- hónapos retek,
- rukkola,
- spenót,
- madársaláta,
- egyes tépő- és őszi saláták,
- kapor,
- sóska,
- bizonyos áttelelő hagymafélék,
- megfelelő időzítéssel egyes ázsiai levélzöldségek,
- valamint zöldtrágyanövények.
A pontos választást azonban mindig a helyi adottságokhoz, az adott fajta tenyészidejéhez és az aktuális időjáráshoz kell igazítani.
Augusztus eleje és augusztus vége között ugyanis kertészeti szempontból már meglepően nagy különbség lehet.
Mit mondott végül a Hobbikert kommentmezője?
Nagyjából azt, amit egy jó kertészeti könyv sokkal hosszabban mondana el.
Van, aki salátát vet.
Van, aki retket.
Más spenótot, hagymát vagy kaprot tervez.
Valaki zöldtrágyázik.
Van, aki már a következő évre készül.
És olyan is akad, aki ránéz a nyári kertjére, majd úgy dönt: köszönöm, idén ennyi elég volt.
Mindegyik lehet jó döntés.
A végső tanulság: az augusztusi üres ágyás nem feltétlenül üresjárat
A nyár vége nem jelenti automatikusan a veteményes szezonjának végét.
A megfelelően megválasztott, gyors fejlődésű és hűvösebb időt kedvelő növényekkel még ősszel is szüretelhetünk, más vetésekkel pedig már a következő szezonra készülhetünk.
Ha pedig most semmit sem szeretnénk ültetni, a talajt akkor is érdemes takarni, mulcsozni vagy zöldtrágyával védeni.
Az egyetlen igazán rossz stratégia talán az, ha augusztus közepén ránézünk az üres ágyásra, és automatikusan kijelentjük:
„Itt idén már úgysem történik semmi.”
A Hobbikert olvasói alapján nagyon úgy fest, hogy dehogynem.
