Együtt a beporzókért!
A kertészeti szezon kezdete gyakran az első fűnyírást jelenti a hobbikertészek számára. Télen nem sok tennivaló akad a gyeppel, de amint beköszönt a jó idő, előkerülnek a fűnyírók a fészerből. A pázsit növekedésnek indult, mindenki úgy érzi, hogy most kell rendet vágni a fűszálak között.
A Vágatlan május kihívás lényege az, hogy májusban pihentetjük a fűnyírót, ezzel sokat teszünk a környezetünkért. A mozgalom 2019-ben az Egyesült Királyságban kezdett kibontakozni.
Talán nem is gondolnánk, hogy a kiskertekben mennyit tehetünk a beporzókért, amelyeknek állománya drasztikusan csökken az élőhelyek elvesztése, a növényvédő szerek intenzív használata és a biológiai diverzitás csökkenése miatt. Az eddigi kísérletek szerint a fűnyírás gyakoriságának megváltoztatása akár tízszeresére is növelheti a beporzók által elérhető táplálék mennyiségét, miközben új fajok erősödhetnek meg a gyepekben. A legtöbb kertész kb. 2 hetente nyírja a füvet, ám ha felére csökkentjük a gyakoriságot, azzal az egész bolygónk jól jár.
A közösségi médiában #NoMowMay, magyarul #vagatlanmajus hashtagekkel ellátott kezdeményezés a beporzókat kívánja segíteni.
A kihívást nem nehéz teljesíteni, egyszerűen csak május 1-től 31-ig nem kell nyírnunk a füvet. Ennek nem csak a lusta kertészek örülnek, de a méhecskék és a környezetünk is.
Mit nyerhetünk, ha teljesítjük a kihívást? Soroljuk az előnyöket:
Sokkal színesebb lesz a tavaszi kertünk
Olyan virágok is szirmot bontanak, amiknek egyébként esélyt sem adunk. Pitypang, piros árvacsalán, ibolya, vörös here: bár nagy részüket gaznak tekintjük, érdemes megismerni jobban ezeket a fajokat és azt, hogy miként segítenek a kertben. A pitypang például karógyökerével lazítja a kötött talajt, miközben levegőzteti azt, ezenfelül pedig kivonja a kalciumot a talajból, így elérhetővé téve más növények számára. A pitypang természetes trágya! A biodiverzitás a sokszínűség az élet alapja. Minél többféle növény jelenik meg, annál több faj talál élelmet vagy éppen menedéket magának.
Korai táplálékforráshoz jutnak a méhek
A tavaszi virágok már korán segítik a beporzókat, amikor még nincs táplálékbőség a kertekben. Az elsőként szirmot bontó fajok kincset érnek a kimerült rovarok számára!
Kevesebb szennyeződést termelünk
Ha benzines fűnyírónk van, akkor kevesebb üzemanyagot használunk, kevesebbet szennyezzük a levegőt.
Időt és energiát spórolunk
Ahelyett, hogy órákig tologatjuk a fűnyírót, a felszabaduló időnkben akár új, őshonos növényeket is ültethetünk. A fűnyírózást ritkítva az árammal is spórolunk. A magasabbra hagyott fű hűsíti a talajt, ezzel együtt a környezetét is. Nem kell annyit locsolni sem, nem ég ki, és több szén-dioxidot nyel el, mint egy 5 cm-nél rövidebbre hagyott gyep.
Egészségesebb lesz a füvünk
Ha nem nyírunk annyira sűrűn, akkor a füvünk is ellenállóbb lesz a szárazsággal szemben és nem igényel majd annyi öntözést.
Előfordulhat, hogy a végén lemondunk a gyepről
Miért is ne lehetne inkább vadvirágos rétünk helyette? Ha megismerkedünk a természetesebb növénytakaróval, rájöhetünk, hogy kevesebb munka, energia, víz felhasználásával sokkal élhetőbb és szebb kertet alakíthatunk ki. A beporzóbarát kertnek nem csak a méhek örülnek majd, de nekünk is több időnk jut mellette a pihenésre.
