Gyulladáscsökkentő és vérzéscsillapító.
Az ajakosvirágúak rendjébe tartozó piros árvacsalán (Lamium purpureum) közönséges növénynek mondható, Európában és Ázsiában is rendkívül elterjedt. Megtaláljuk a kertekben, árokparton, szántókon, bolygatott helyeken, törmelékes területeken, utak mentén, száraz erdőkben, akácosokban.
A legtöbb kertben gyomként kezelik, pedig ehető növény, amely gyógynövényként is használatos. Kiváló méhlegelő, korán szirmot bont, már márciustól egész szeptemberig várja a beporzókat.
Nevét a csalánhoz hasonló leveleiről kapta, de az árvacsalán szőrös levelei nem csípnek. A hajtáscsúcs és az ahhoz közeli levelek bíboros-bordós árnyalatúak. A hajtásai felfelé törekvőek, 5-35 cm magasak. A levelek szív alakúak, a rózsaszínes piros virágok álernyőkben nyílnak.
A piros árvacsalán nagyon hasonlít a bársonyos árvacsalánra, azzal könnyen összetéveszthető, de ez a faj is ehető. Esetleg még a kerek repkénnyel keverhető, bár annak virágai kékeslilák, ugyanakkor az a növény is fogyasztható.
A nép- és természetgyógyászat a virágokat és a leveleket is felhasználja, vizelethajtó, összehúzó, antibakteriális, gombaellenes, gyulladáscsökkentő, vérzéscsillapító, izzasztó, méregtelenítő hatást tulajdonítva nekik. A növény teljes föld feletti része ehető, de körültekintéssel fogyasszuk, mert érzékeny emésztőrendszer esetén hashajtó hatású lehet! Nehézséget jelent, hogy kellemetlen szagú, a leveleknek furcsa illata és íze van, melyet nem mindenki kedvel, ezért érdemes más, illatos fajokkal keverni.
Fogyaszthatjuk nyersen, levesben, főzelékben, turmixban, salátában, de készülhet belőle pesto, fűszeres vaj is.
Akár termeszthetjük is a kertünkben ezt az igénytelen, robusztus, egyéves növényt. A piros árvacsalán nem szereti a tűző napot, inkább félárnyékos helyen érzi jól magát, agyagos, tápanyagban gazdag talajon.
Magvetéssel szaporítható, a bőségesen termelődő magok gyorsan csíráznak és évente akár több nemzedéket hoznak. A magokat elsősorban a hangyák terjesztik.
Kevés kórokozó, kártevő jelent számára gondot, bár a csigák kedvelik a leveleket é a levéltetvek is megtalálhatják, de nem okoznak különösebb károkat rajta.
Forrás: GyógyfüvesKertem
