Vaddisznók sétálnak az utcákon! A Rózsadomb alján lakó kollégám esténként már ismerősként üdvözli a malacos csordát és a magányos kant.
Gyakran már csak a patanyomukkal találkozunk, lásd a fotón is. Ez sem megnyugtató, sokan félnek tőlük. A legjobb az önkormányzatnak jelenteni a vadakat, de ha a helyzetet emberekre közvetlenül veszélyesnek találják, akkor egyből a rendőrségnek is szólhatnak.
Az 1996. évi LV. törvény (törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról) értelmében irtásra, kilövésre belterületen az Önkormányzatnak, míg külterületen a fenti törvényben megnevezett vadászatra jogosult személynek vagy társaságnak van lehetősége. A budai külterületek esetében pl. a Pilis Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészete a vadászatra jogosult, 1021 Budapest, Budakeszi út 91. tel: 06-1-391-0540, fax: 06-1-391-0550, e-mail: budapest@pprt.hu. Külterületek esetében közvetlenül hozzájuk is fordulhatnak.
A pettyesszárnyú muslicáról (Drosophila suzukii) már írtam, de Szőnyegi Sándor részletes előadását is megtalálják a honlapomon. Kérem, kattintsanak a „karantén-2014” sorra, a 33. oldalra. A kertben a teljes érésben lévő szamócát, málnát, szőlőt, cseresznyét, meggyet, kajszit károsítja, de az almatermésűeken is leírták. A szüret alatt már nem használhatunk növényvédő szert, rovarölő szert!
2012-es megjelenése óta beterítette az országot. Tavaly már mindegyik csapdájában fogták, sőt volt ahol a muslicák több mint 50%-át ez a faj adta. Az összes városi csapdában is megjelent, pl. Budapesten XII. és XVI. kerületben, Esztergomban, Budakeszin, Pilisvörösváron, Vecsésen és Nyíregyházán.
Sajnos ősszel már egy kései érésű málna termésében is felfedezték és kinevelték, majd fotózták nógrádi kolléganőim: Szántóné Veszelka Mária és Pesti Jánosné. Talán a cseresznyelégy nyüvéhez hasonlít a leginkább.
Tehát már nem az elterjedését vizsgálják a hatóságnál, kutató intézetekben dolgozó kollégáim, hanem a gyümölcsökben okozott kártételét akarják felderíteni. Kérem, segítsenek!
Aki az érésben lévő szamóca, málna vagy szőlő termésében muslicalárvákat talál, keresse meg dr. Vétek Gábort a Budapesti Corvinus Egyetemen. Telefonja: 06 1/4826518, e-mail címe: gabor.vetek@uni-corvinus.hu.
Nem biztos, hogy a darázscsapdák mintájára elkészített eszközökkel eredményesen védekezhetünk ellenük. A kísérletező kedvű kertbarátok, a kutatók módszere szerint: 1,5 méter magasságba, félárnyékos helyre akasszák ki, a biológiai erjesztésű, 5%-os almaecetet tartalmazó, csapdatestet, pl. a 0,5 l-es, szénsavas ásványvizes palackot, melyre 2-3 mm átmérőjű lyukakat fúrjanak. Máris ki lehet akasztani, áprilistól novemberig károsíthat ez a japán származású muslica. Nehéz ellenfél lesz!
