Ugyanis futtatni lehet a dinnyét, a többi tudnivalót pedig 9 pontban mutatjuk be az alábbi írásban.
Ha valaki esetleg azért nem nevelt eddig görögdinnyét, mert túl kicsi a kertje, nem kell tovább várnia! Minden további nélkül termeszthetünk görögdinnyét egy kis méretű, kb. másfél négyzetméteres magaságyásban is – feltéve, ha ehhez növényfuttató rácsokat is használunk.
Kedvező körülmények között egyetlen tő növény egy 4-5 méteres körben is szétterjedhet a földön. Hoppá! Kikerülhetetlen tény, hogy a görögdinnye hatalmas, erőteljes növekedésű növény. De ha a megfelelő fajtát választjuk és megfelelően gondozzuk azt, továbbá növényfuttató rácsra futtatva neveljük, a végén jutalmul a saját kis magaságyásunkban nevelt friss, lédús görögdinnye ízét élvezhetjük!
1. A növényt napos helyre ültessük, ahol napi 8 órányi vagy ennél több napfény éri
A görögdinnye napfényigényes növény. Esetenként akkor is sikerrel járhatunk, ha pl. csak napi 6 órát süt oda a nap, ahová a görögdinnyét ültettük. A 8 órás szigorú szabálytól tehát esetenként – ha a szükség arra kényszerít bennünket – eltérhetünk. Mindössze ne számítsunk garantáltan bőséges termésre, ha a napos órák száma kevesebb nyolcnál.
2. A magaságyásban a lehető legjobb minőségű és mély talajba ültessük a görögdinnyét
A növény gyökérrendszere igen masszív. Csak azért, mert függőlegesen felfelé nő a növényfuttatón, ez nem jelenti azt, hogy a gyökere megmarad egy kis területen a növényfuttató tövénél. A gyökerek olyan mélyre fognak lenyúlni, amennyire csak tudnak, továbbá oldalirányban is igen nagy távolságba nőnek.
A kellően nagy termések érdekében hadd nőjön a görögdinnye gyökere olyan nagyra és olyan ütemben, ahogy neki tetszik. Ha ebben akadályozzuk, a növény elsatnyul és nem fog annyit teremni.
Továbbá, mikor az indái elkezdenek növekedésnek indulni (olyan 100-120 cm hosszúak), másfajta növényt már ne termesszünk az ágyásban. Hagyjuk meg az egész ágyást a görögdinnyének. Ezt megelőzően azonban termeszthetünk valamilyen tavaszi, később pedig valamilyen ősszel beérő növényt mellette. A termőtalaj mélysége szintén igen sokat számít a növény növekedése szempontjából.
3. Válasszunk a növényfuttató rendszernek és a klímának megfelelő fajtát
A görögdinnye kedveli a meleg időjárást, és gyakran 90-100 napra is szüksége van ahhoz, hogy a termései beérjenek. Általában nem fejlődnek jól a hűvös, gyakorta felhős területeken, illetve olyan vidéken, ahol rövid a vegetációs időszak. Vannak azonban olyan fajták, amelyek viszonylag hamar beérnek és jól tolerálják a hűvösebb időjárást is. Választék van bőven >>
A nagyobbra növő terméseket érdemes a biztonság kedvéért nejlonhálóba téve felakasztani a növényfuttatóra.
4. Ne ültessük ki a görögdinnyét, amíg a talaj fel nem melegedett
A görögdinnye elültetésével várjuk meg, amíg mind az időjárás, mind a talaj eléggé felmelegszik. Általában az utolsó fagynap május 15-ére tehető, de aki biztosra szeretne menni, a legkedvezőbb feltételek biztosítása érdekében várhat május végéig. Megpróbálkozhatunk azzal, hogy már korábban előneveljük a palántákat fólia alatt vagy hidegágyásban.
Vannak, akik az ágyásba közvetlenül magokat vetnek ahelyett, hogy palántákat ültetnének ki. Ennek oka, hogy a helybe vetett növények általában nagy és erőteljes gyökérzetet fejlesztenek, igen mélyre nyúló főgyökérrel. Az átültetett palánták gyakran nem fejlesztenek főgyökeret, ennek eredményeképpen pedig gyakrabban kell majd öntöznünk.
5. A növényfuttató legyen erős, stabil
Ha tehát adott a mély termőtalaj és a kedvező termesztési feltételek, általában sok-sok kg-nyi termés várható. Ez pedig tetemes súly. A növényfuttató rácsnak tehát kellően stabilnak és teherbírónak kell lennie ahhoz, hogy mindezt megtartsa, készüljön akár fából, akár fémből.
A magaságyás északi és déli oldalára és felállíthatunk egy-egy növényfuttatót, mivel nyár közepén a nap magasan jár az égen, és így mindkét futtatót bőven éri napfény. Ne állítsuk a futtatókat a keleti és nyugati oldalra, mivel így azok árnyékolni fogják egymást a különböző napszakokban.
6. A növény felfuttatása a növényfuttatóra
A görögdinnye szárai gyorsan nőnek – hetente akár 30-60 cm-t is! A futtatóra nem fognak tudni maguktól felfutni, így hát nekünk kell az indáit a rácshoz erősítenünk, ahogy nőnek. Ne hagyatkozzunk arra, hogy a kacsok majd biztonságosan megtartják a növényt – különösen nem szélviharok esetén, vagy amikor már súlyos termések csüngenek alá a növényről.
A növény felkötözéséhez számos különböző, tetszőleges anyagot használhatunk, például zöld színű kerti kötözőt. A szárak rögzítéséhez laza, 8-ast formáló hurkokat készítsünk a levélnyelek alatt.
A görögdinnye folyamatosan újabb és újabb indákat hoz szinte az összes levélnél. Általában elegendő 8-10 fő szárat felfuttatni és az összes többi oldalhajtást lemetszeni. Ellenkező esetben a futtatót túlságosan benövi a növény. A termés a számára szükséges összes energiát fel tudja venni a fő szárakon növő levelekből.
7. A görögdinnye termésének felfüggesztése
Amikor a görögdinnye termése kezd súlyossá válni, könnyen lepottyanhat az indáról és megrepedhet. Hogy ezt megelőzzük, a terméseket hálóba téve függesszük fel a futtatóra. Használhatunk hagymahálót, madárkár elleni hálót vagy egyéb, a célnak megfelelő anyagot.
Vannak, akik nejlonharisnyát használnak. Mindkét szárából készíthetünk 2-2 hálót a dinnyéknek. Időnként ellenőrizzük, hogy a háló elég erős-e, hogy megtartsa az egyre növekvő termést. Előfordulhat, hogy a dinnye súlya miatt a háló megnyúlik, és már nem az, hanem az inda tartja a termést. Erre figyeljünk és próbáljuk elkerülni.
Egyes rövid tenyészidejű fajták termése a szár földhöz közeli részén nő; ezek alá rakhatunk egy téglát vagy más tárgyat, hogy a dinnye ne a földön heverjen.
8. Öntözzük a dinnyét bőségesen
A növényfuttatón növő indák ki vannak téve a szél szárító hatásának, ezért több nedvességet veszítenek, mintha a földön fejlődnének. Ügyeljünk arra, hogy a száraz időszakokban hetente egy-két alkalommal öntözzük meg a növényt jó alaposan. Továbbá egy vékony réteg talajtakaró mulcs elősegíti a lassúbb párolgást.
9. Szüreteljük le az érett dinnyéket, és váljék egészségünkre!
Az egyes termések a szárakhoz egy-egy levél mellett csatlakoznak. A dinnye szárának tövéhez közel látható egy kacs. Amikor ennek a színe zöldről barnára vált és kezd elszáradni, ez annak a jele, hogy a dinnye megérett.
Meglehet, a termések nem lesznek olyan nagyok és valamennyivel kevesebb dinnye fog teremni. Viszont ugyanolyan édesek lesznek, mint a földön kifejlődött társaik!
