Mintha valaki lyukasztóval vagy körzővel esett volna neki a rózsának: a levelek széléről meglepően szabályos félkörök, néha szinte tökéletes körök hiányoznak. A tettes nagy valószínűséggel egy szabóméh, vagyis a Megachile nemzetség valamelyik tagja. És mielőtt előkerülne a permetező: ezt a „rongálót” érdemes inkább békén hagyni.
Ki vág szabályos köröket a rózsa leveléből?
Amikor először láttam ilyen levelet, percekig kerestem rajta a hernyót. Semmi. Csiga? Az sincs. Aztán újabb levél következett, ugyanolyan precíz kivágással. Ezen a ponton már kezdett gyanús lenni, hogy a tettes vagy műszaki rajzot tanult, vagy egészen más célja van a rózsával. És valóban: a nőstény szabóméh erős rágójával vágja ki a levéldarabokat, majd egyszerűen elrepül velük. Nem megeszi őket. Hazaviszi.
Mire kell a szabóméhnek a rózsalevél?
Építkezik. A kivágott levéldarabokkal egy meglévő üreget – például növényi szárat, fában található járatot vagy rovarhotel üregét – bélel ki. Az apró levéldarabokból egymás mögött kis bölcsőkamrákat készít, amelyekbe petét helyez, és pollennel, nektárral gondoskodik a majdani utódról. Vagyis ami nekünk megrágott rózsalevél, az neki gyerekszobatapéta.
Kell védekezni a szabóméh ellen?
Általában nem. Bár a rózsa, az orgona, a málna és más növények levelei látványosan csipkézetté válhatnak, ez a levélveszteség rendszerint csak esztétikai probléma, a növény egészségét nem veszélyezteti. A szabóméhek ráadásul hasznos beporzók.
Ha tehát nyáron szabályosan kivágott köröket vagy félköröket találsz a leveleken, nem feltétlenül új kártevő költözött a kertbe. Lehet, hogy csak egy magányosan dolgozó szabóméh rendezte be a gyerekszobát. A rózsád pedig – minden előzetes egyeztetés nélkül – beszállt az építőanyagba.
