Nem véletlenül az egyik legkülönlegesebb szobanövényünk.
Az ámpolna gyertyavirág (tudományos nevén: Ceropegia woodii) olyan kedves szobanövényünk, amely számos tulajdonságában eltér a többitől. Már megjelenésében is egyedi: mintha zsinórra felfűzött zöld-fehér szívecskék sorakoznának egymás után. Ez a pozsgás évelő Afrikában őshonos, nálunk a lakás falain belül cserepes növényként érzi a legjobban magát.
Ilyen az ámpolna gyertyavirág
Küllemében az teszi nem mindennapivá a kúszó, illetve csüngő növésű ámpolna gyertyavirágot, hogy 5-7 cm-enként 1-1 pár rövid levélnyelű, szív alakú levél helyezkedik el hosszú, vékony, fonalszerű hajtásain. Az így kialakuló szellősebb, ritkás lombozat tovább növeli a növény különlegességét. A húsos levelek színén szürkésfehér, márványozott, míg fonákán lilás mintázatot figyelhetünk meg. Az indaszerű hajtások a cserép vagy függő virágtartó peremén túlfutva akár 80-100 cm hosszan is alácsünghetnek. A szárakon a levelek között elszórtan apró, gyöngyszerű képződmények, ún. sarjgumócskák fejlődnek ki. Nem véletlen, hogy sokakat ezért rózsafüzérre emlékeztet a növény.
Ami az ámpolna gyertyavirág környezeti igényeit illeti, jól viseli a magas hőmérsékletet és a fényigénye is magas. Akkor teszünk leginkább a kedvére, ha a lakás legnaposabb szobájában helyezzük el. És bár a növény imádja a sok fényt, tartsuk szem előtt azt is, hogy a közvetlen, tűző napsütés már túl sok neki.
Így lesz egy ámpolna gyertyavirágból több
Az ámpolna gyertyavirág virágai lilás rózsaszínűek, hosszúkásak, felállóak. A virágzást követően a szárakon kicsi, gyöngyszerű sarjgumócskák jelennek meg. Ahol a hajtás a talajjal érintkezik, az ott elhelyezkedő gumócska könnyen kigyökerezik, majd új növény fejlődik ki belőle. Még az indáról leválasztott gumócska is képes kigyökerezni megfelelő talajon. Elmondhatjuk, hogy gyakorlatilag ilyen egyszerű az ámpolna gyertyavirág szaporítása.
Az ámpolna gyertyavirág gondozása
Az ámpolna gyertyavirág régóta kedvelt szobanövényünk, amely vastag, szív alakú leveleivel és hosszú, vékony indáival ejti rabul a növénybarátok szívét. A növénynek olyan cserepet válasszunk, amelynek alján található vízelvezető nyílás. Ami az ideális ültetőközeget illeti, használjunk általános virágföldet, amelybe egyharmad rész homokot kevertünk.
Mindig figyeljünk oda arra, hogy az ámpolna gyertyavirág földje ne legyen túl nyirkos, ez ugyanis hajlamossá teszi a rothadásra. Csak mértékkel öntözzük tehát; két öntözés között hagyjuk, hogy a földje teljesen kiszáradjon. A növény téli álmot alszik, azaz a hideg hónapokban nyugalmi állapotba kerül. Ez alatt az idő alatt tartsuk világos, hűvös helyiségben és csak ritkán öntözzük.
A tavaszi hónapokban, amikor újra fejlődésnek indul, kéthetente kezeljük folyékony szobanövény tápoldattal. Az elszáradt vagy felkopaszodott hajtásokat vágjuk le, ettől eltekintve a növény rendszeres metszést vagy visszanyírást nem igényel.
Az ámpolna gyertyavirág a kertben
Hazánk adottságai sajnos nem teszik lehetővé, a nálunk melegebb éghajlatú országokban azonban a növény a szabadban is tartható. A kertbe kiültetve megfelelő körülmények között – az anyanövényről leváló és gyöngyként szerteguruló gumócskák révén – gyors terjedésnek indul. Ideális sziklakerti növény, de pompás látványt nyújt úgy is, ha a lombja rézsű, kőfal tetejéről omlik alá.
