Könnyű befürödni a konyhakerttel, ha az ember nem jó helyen, nem jó talajon, nem megfelelő mennyiségű vízzel gazdálkodva fog bele.
Kezdő zöldségkertészek, el ne kövessétek az alábbi gyakori hibákat! Ha pedig esetleg már elkövettétek, akkor sincs ok pánikra: elmondjuk, hogyan lehet mindent helyrehozni és a sikeres zöldségtermesztés útjára lépni.
Nem megfelelő fényviszonyok / rossz helyválasztás
A vetőmag tasakján ellenőrizzük, mennyi napfényre van szüksége az adott növénynek – és mennyihez jut ehhez képest valójában. Míg egyes növények (például a paradicsom, a fűszernövények többsége, a padlizsán) napi több órányi közvetlen napfényt igényelnek, másoknak szükségük van egy kis napfénymentes időszakra is. Ha a napimádó növényeink nem jutnak elegendő fényhez, távolítsuk el a napfény útjában álló akadályokat, vagy ha másképp nem megoldható, ültessük át a növényeket a kert egy másik részébe.
Jó megoldás lehet, ha (1) az eltérő fényigényű növényeknek a kert különböző pontjain hozunk létre veteményest, illetve (2) létesítünk a kertben egy félárnyékos ágyást. Ezt egyszerűen megoldhatjuk egy kisebb kerítéssel, takaróponyvával vagy fával. Még ezeken a félárnyékos területeken is szépen fejlődik a saláta és a borsó.
Gyenge minőségű talaj
Honnan lehet tudni, hogy jó vagy rossz-e a kert talaja?
Az elégtelenül fejlődő növények gyenge minőségű talajról árulkodhatnak. Talajvizsgálattal kvantitatív adatokat nyerhetünk a talaj jellemzőiről. Bizonyos díj ellenében szakértővel is elvégeztethetjük a vizsgálatot és javaslatot kérhetünk a talaj feljavítására. Ha inkább kihagynánk ezt az utat, kellő felkészülés után magunk is elvégezhetjük a vizsgálatot. Elképzelhető, hogy pótolnunk kell a talajból hiányzó tápelemeket, a lúgosság irányába eltolnunk a talaj pH-értékét, vagy éppen szerves anyagokat kell kijuttatnunk.
Ez a művelet nem egyetlen mozzanatból áll: folyamatosan figyelemmel kell kísérnünk a talaj minőségét, mivel a növények meglehetősen nagy mennyiségben vesznek fel tápanyagokat a földből. Ha minden erőfeszítésünk kudarcba fullad, még mindig építhetünk magaságyást. Ez különösen igaz akkor, ha a kerti talaj különösen kavicsos, homokos vagy túl agyagos.
Túl távoli vízforrás
A legtöbb kertben általában nem okoz gondot az öntözés, mivel egy normál hosszúságú kerti locsolótömlővel vagy vízpermetezővel a kert legtávolabbi pontját is könnyen elérjük. Ha azonban nagyobb alapterületű kertről van szó, gondot jelenthet, ha nem kényelmes távolságra van a kerti csap vagy kút. Ilyenkor hajlamosabbak lehetünk megfeledkezni a rendszeres öntözésről. Pedig a különösen meleg nyári napokon naponta akár kétszer is szükség lehet öntözésre; ha azonban vödrönként kell cipelnünk a vizet az ágyásokhoz, ezzel igencsak megcsappanhat a kertészkedés iránti motivációnk.
Ne feledjük ugyanakkor, hogy a túlöntözés ugyanolyan káros lehet, mint az elégtelen öntözés. A növényeket mindig a tövüknél öntözzük meg, hogy a víz eljusson a gyökerekhez. Ha mindig csak a föld felszíne nedves, a gyökerek nem tudnak eléggé mélyen behatolni a talajba. Ellenőrizzük, hogy a víz valóban eljut-e a gyökerekhez.
Kezelhetetlenül nagy kert
A kertészkedés kifizetődő foglalatosság, ami azonban kellő figyelmet és igyekezetet igényel a kertész részéről. Tudnunk kell, mit hova ültettünk (használjunk jelölőket!), mit mikor ültettünk el, és melyik növény alapvetően milyen gondozást igényel. Attól függően, hogy milyen típusú és mekkora a kertünk, a kertészkedés komoly testedzést is jelenthet. Győződjünk meg tehát arról, hogy képesek vagyunk a kert minden zugát karbantartani anélkül, hogy túlságosan kimerülnénk, különben a feladatok egyre csak halmozódnak és végül kezelhetetlenné válik a vállalkozásunk.
Ezt a hibát elkerülhetjük, ha kezdő kertészként nem tűzünk ki magunk elé megvalósíthatatlanul magasztos célokat. Kétségtelen, hogy egy bőségesen termő édenkert idilli képe rendkívül csábító, de figyelembe kell vennünk a mindenkori képességeinket és azt, mennyi időt tudunk a kertnek szentelni. Természetesen sok türelemre is szükségünk lesz, amíg kivárjuk, hogy az egyes növények termőre forduljanak.
Eleinte kisebb célokat tűzzünk ki, például azt, hogy tavasszal elegendő időt fordítunk a kedvenc zöldségfélénk gondozására. Törekedjünk arra, hogy vállalásaink körét minden évben egy kicsit bővítsük.
