Vessük vagy palántázzuk a növényeket?

Vessük vagy palántázzuk a növényeket?

Ha mindkét lehetőség adott, akkor az időpont és a növény adottságai dönthetik el a kérdést. Összegyűjtöttük a legfontosabb szempontokat a döntéshez.

Javában benne vagyunk a veteményes szezonban. Néhány zöldségmagnak ilyenkor már a földben kell pihennie, de hátra van még a melegkedvelők ültetése. Összefoglaljuk, hogy az egyes zöldségeket mikor és hogyan érdemes szaporítanunk, az egyiket miért magról, a másikat miért palántáról.

Amit a döntéshez tudnunk kell

A palántázásnak az a célja, hogy a növények a kiültetés időpontjában már nagyok legyenek, így hamarabb teremjenek. Ha tél végén paradicsommagot vetnénk, és a mag kicsírázna, akkor a gyenge növényke hamar elfagyna. Ha pedig csak később, a meleg áprilisban csírázna ki, akkor májusban még apró lenne, legfeljebb nyár végére teremne paradicsomot. Az üzletekben vagy piacon kapható palántát persze szintén magról nevelik, de ezt melegházban, ügyesen, profi kertészek teszik.

Magról kelők

Zöldségnövényeink nagy része magról szaporítható, például szabadföldi vetéskor ebben az esetben már rögtön a végleges helyére kerülnek a növények. A magról kelő zöldségek közös jellemzője, hogy rövidebb tenyészidejűek és hidegtűrőbbek, mint palántás testvéreik.

A magvetés legfontosabb paraméterei a helyes vetési idő, a megfelelő vetésmélység és a vetés mód megválasztása, ebben segítségünkre lehet a vetőmagos tasakok hátoldala is. Tipikus magról kelők: répa, retek, borsó.

Kész a hónapos retek

Palántások

Tavasszal palántát kell nevelnünk azoknak a zöldségeknek a magjaiból, amelyek hosszú tenyészidejűek és melegigényesek. Ha akkor vetnénk a magjukat, amikor a talaj már kellően felmelegedett, akkor a növények csak későn fejlődnének ki, a termésük pedig csak nyár végén (vagy talán még akkor sem) érne be.

Készül a palánta

A palánták nevelésével tehát a tenyészidőt rövidítjük, előbbre hozzuk a betakarítást, és nem utolsósorban területet és munkát takarítunk meg - főleg, ha a piacon vesszük meg az egészséges palántákat. A palántanevelés azonban hátrányokkal is jár, például nagyüzemi előállítása elég költséges, ráadásul a tűzdeléskor és átültetéskor, a kézbe vett növények könnyen megfertőződhetnek. Ez gyakran a palánták pusztulását okozza.

Mindenképp palántanevelést igényel: a fejes káposzta, a kelkáposzta, a karfiol, a dinnye, a paprika, a paradicsom és a tojásgyümölcs.

Melegebb országrészekben néhány zöldségféle magról és palántáról egyaránt sikeresen nevelhető. Ezek közé tartozik az uborka, a cukkini, a patisszon (csillagtök), a brokkoli és egyes karalábé fajták.

Magról nevelhetők:

Növények Magvetés ideje
Hónapos retek III. vége
Spenót III. - V.; VIII. - X.
Sárgarépa III. - VII.; IX. - X.
Petrezselyem III. - V.
Borsó III. - V.
Rebarbara III; IX. - X.
Mángold III. vége - VI.
Cékla V. eleje
Bab V. eleje - VII. eleje
Cikóriasaláta V. - VII.
Madársaláta VII. - IX.

Palántáról nevelhetők:

Növények Magvetés palántaneveléshez Kiültetés  ideje
Fejes káposzta II. IV.
Kelkáposzta II. IV.
Spárga III. - IV. IV. közepe
Paradicsom II. - III. IV. vége - V.
Karalábé III. eleje IV vége
Karfiol, brokkoli III. V. eleje
Dinnye IV. V. közepe
Paprika II. - III. V. közepe
Padlizsán II. - III. V. közepe
Zeller II. V.

Magról és palántáról is nevelhetők:

Növények Magvetés palántaneveléshez Kiültetés  ideje Szabadföldi vetés
Uborka III. V. IV. közepe
Étkezési tök III. - IV. V. IV. közepe
Cukkini, patisszon IV. - V. VI. közepe - VII. vége V.
Édeskömény III. - IV. VI. - VII. IV.
Fejes saláta III. IV. III .- VIII.
VIII. - IX.
Articsóka II. V. IV.

Ha tetszett a cikk, kövesd a Hobbikertet a Facebookon is!

BEZÁR