Vessük vagy palántázzuk a növényeket?

Ha mindkét lehetőség adott, akkor az időpont és a növény adottságai dönthetik el a kérdést. Összegyűjtöttük a legfontosabb szempontokat a döntéshez.

Javában benne vagyunk a veteményes szezonban. Néhány zöldségmagnak ilyenkor már a földben kell pihennie, de hátra van még a melegkedvelők ültetése. Összefoglaljuk, hogy az egyes zöldségeket mikor és hogyan érdemes szaporítanunk, az egyiket miért magról, a másikat miért palántáról.

Amit a döntéshez tudnunk kell

A palántázásnak az a célja, hogy a növények a kiültetés időpontjában már nagyok legyenek, így hamarabb teremjenek. Ha tél végén paradicsommagot vetnénk, és a mag kicsírázna, akkor a gyenge növényke hamar elfagyna. Ha pedig csak később, a meleg áprilisban csírázna ki, akkor májusban még apró lenne, legfeljebb nyár végére teremne paradicsomot. Az üzletekben vagy piacon kapható palántát persze szintén magról nevelik, de ezt melegházban, ügyesen, profi kertészek teszik.

Magról kelők

Zöldségnövényeink nagy része magról szaporítható, például szabadföldi vetéskor ebben az esetben már rögtön a végleges helyére kerülnek a növények. A magról kelő zöldségek közös jellemzője, hogy rövidebb tenyészidejűek és hidegtűrőbbek, mint palántás testvéreik.

A magvetés legfontosabb paraméterei a helyes vetési idő, a megfelelő vetésmélység és a vetés mód megválasztása, ebben segítségünkre lehet a vetőmagos tasakok hátoldala is. Tipikus magról kelők: répa, retek, borsó.

Palántások

Tavasszal palántát kell nevelnünk azoknak a zöldségeknek a magjaiból, amelyek hosszú tenyészidejűek és melegigényesek. Ha akkor vetnénk a magjukat, amikor a talaj már kellően felmelegedett, akkor a növények csak későn fejlődnének ki, a termésük pedig csak nyár végén (vagy talán még akkor sem) érne be.

A palánták nevelésével tehát a tenyészidőt rövidítjük, előbbre hozzuk a betakarítást, és nem utolsósorban területet és munkát takarítunk meg - főleg, ha a piacon vesszük meg az egészséges palántákat. A palántanevelés azonban hátrányokkal is jár, például nagyüzemi előállítása elég költséges, ráadásul a tűzdeléskor és átültetéskor, a kézbe vett növények könnyen megfertőződhetnek. Ez gyakran a palánták pusztulását okozza.

Mindenképp palántanevelést igényel: a fejes káposzta, a kelkáposzta, a karfiol, a dinnye, a paprika, a paradicsom és a tojásgyümölcs.

Melegebb országrészekben néhány zöldségféle magról és palántáról egyaránt sikeresen nevelhető. Ezek közé tartozik az uborka, a cukkini, a patisszon (csillagtök), a brokkoli és egyes karalábé fajták.

Magról nevelhetők:

Növények	Magvetés ideje
Hónapos retek	III. vége
Spenót	III. - V.; VIII. - X.
Sárgarépa	III. - VII.; IX. - X.
Petrezselyem	III. - V.
Borsó	III. - V.
Rebarbara	III; IX. - X.
Mángold	III. vége - VI.
Cékla	V. eleje
Bab	V. eleje - VII. eleje
Cikóriasaláta	V. - VII.
Madársaláta	VII. - IX.

Palántáról nevelhetők:

Növények	Magvetés palántaneveléshez	Kiültetés ideje
Fejes káposzta	II.	IV.
Kelkáposzta	II.	IV.
Spárga	III. - IV.	IV. közepe
Paradicsom	II. - III.	IV. vége - V.
Karalábé	III. eleje	IV vége
Karfiol, brokkoli	III.	V. eleje
Dinnye	IV.	V. közepe
Paprika	II. - III.	V. közepe
Padlizsán	II. - III.	V. közepe
Zeller	II.	V.

Magról és palántáról is nevelhetők:

Növények	Magvetés palántaneveléshez	Kiültetés ideje	Szabadföldi vetés
Uborka	III.	V.	IV. közepe
Étkezési tök	III. - IV.	V.	IV. közepe
Cukkini, patisszon	IV. - V.	VI. közepe - VII. vége	V.
Édeskömény	III. - IV.	VI. - VII.	IV.
Fejes saláta	III.	IV.	III .- VIII. VIII. - IX.
Articsóka	II.	V.	IV.