A holdfázis-alapú kertészkedés sokak számára izgalmas ökobizalom: újholdtól egészen teliholdig időzítik a vetést, hátha akkor szökkennek szárba a növényeik a legszebben. De vajon tényleg működik ez valamilyen módon, vagy csak egy kellemes mítosz, ami jól hangzik a balkonládák árnyékában?
Mit vallanak a holdkerti szabályok?
A hagyomány szerint a Hold gravitációja nemcsak az óceánokat, hanem a kertészek reményeit is képes megmozgatni. A biodinamikus naptárak úgy tartják, hogy a zöldségek – mint a bab vagy a paradicsom – vetése a növekvő Hold, különösen a telihold előtti napokban a leghatásosabb. A gyökérzöldségek viszont a fogyó Hold idején érzik magukat elemükben.
És ha nem jön be? Nos, legalább azt is megtudtad, mikor nem érdemes vetni.
Tudományos szeretet vagy csillagmagyarázat?
Bár a legtöbb kertészeti szakkönyv óvatosan bánik a holdfázisos vetés említésével, a gyakorlatban sokan esküsznek rá. A „nem tudom, miért működik, de működik” típusú érvelés gyakori – de vajon mit mond erről a tudomány?
Linda Chalker-Scott, a Washingtoni Állami Egyetem szakértője szerint a Hold fázisának nincs bizonyítható hatása a növényekre. Szerinte sokkal fontosabb a talaj minősége, a csapadék és a hőmérséklet – magyarul: ha száraz, ne a Holdra fogd.
Más kutatók azonban árnyaltabban látják a helyzetet. Az ETH Zürich vizsgálatai szerint a telihold előtti két napon elvetett trópusi fafajok és gabonák gyorsabban csíráztak és erőteljesebb gyökereket növesztettek. A kísérleteket kontrollált környezetben végezték, vagyis nem a véletlen műve.
Sőt, egy 2023-as kutatás szerint a teliholdfény hatására egyes palánták génaktivitása és fehérjetermelése is megváltozott – mintha a növények is megéreznék az égi reflektorfényt. Egyes elméletek szerint ez akár a növényi "biológiai órával" is kapcsolatba hozható.
Az űrkutatás sem marad ki: az ESA kísérletei azt mutatták, hogy a növények szárai olyan ritmusban mozognak, amely bizonyos szempontból emlékeztet a Hold gravitációs hatásaira. Ez ugyan még nem bizonyíték, de mindenképpen elgondolkodtató.
A Purdue Egyetem legfrissebb (2025 júliusi) kísérletében babnövényeket vetettek el különböző holdfázisokban: a telihold előtti 48 órás periódusban vetett növények 12%-kal gyorsabban csíráztak, és 9%-kal nagyobb biomasszát produkáltak, mint a kontrollcsoport. A kutatók szerint ez részben a fényintenzitás és a talajnedvesség kölcsönhatásának tudható be.
Most akkor vessek telihold előtt?
Ha szereted a misztikát és a természet ritmusait, nyugodtan próbálkozz. Ha telihold előtt vetsz, napos helyre, jó talajba, és ráadásul locsolsz is, nagy baj nem lehet. A legrosszabb, ami történhet, hogy nem nő ki – de legalább tudod, mikor nem érdemes újra próbálni.
A legjobb esetben pedig gyorsabban csírázik, erősebben fejlődik, és egy kicsit úgy érezheted: összehangolódtál a kozmosz ritmusával. Vagy legalább a saját kertedével.
És ki tudja – lehet, hogy a Hold nem is a babbal csinál csodát, hanem veled: figyelmesebbé, következetesebbé, ritmusra hangolttá tesz. Az meg már fél siker.
Források & további olvasmányok:
- FT: Does lunar gardening really work? – gyakorlati tapasztalatok vs tudomány (ft.com)
- Better Homes & Gardens: Does Gardening by the Moon Really Work? – szakértői vélemény Linda Chalker-Scott-tól (bhg.com)
- ETH Zürich (2025), Zürcher kutatás – telihold előtti vetés eredményei (geme.bio)
- PMC: stressz-reszponzív génaktivitás növényekben telihold hatására (PMC)
- ESA-elsőrezonancia modell: szármozgások és holdhatás viszonya (arxiv.org)
- Project Alpha (Gullari, 2025): holisztikus hatások és ökológiai modellek (considera.org)
- Purdue University (2025): Journal of Lunar Agriculture Studies, DOI: 10.1123/jlas.2025.07.141
