Ne dobjuk ki, a növények örülni fognak neki.
A konyhában keletkezett szerves hulladékok: héjak, nyesedékek, főzővizek egy része túlságosan értékes ahhoz, hogy csak úgy elhajítsuk, kiöntsük. Nem csak a szobanövényeink, de akár a kertben növő zöldségek, dísznövények is hálásak lesznek, ha az értékes anyagokat inkább nekik tartogatjuk.
Mire ügyeljünk?
Ha trágyaként szeretnénk a konyhai hulladékot felhasználni, akkor biotermékeket használjunk (pl. banán), ne legyen a zöldségek, gyümölcsök héja vegyszerrel kezelve.
Nem árt a talajtípust megismerni, elemezni, mert pl. nagyon meszes talaj esetében nem teszünk jót a tojáshéj kiszórásával, savanyú talajnál a kávézacc használatával. A szerves anyagokat alaposan ki kell szárítani és fel kell darabolni a felhasználás előtt, hogy megakadályozzuk a penész keletkezését és terjedését.
Kávézacc
A kávézacc jól ismert klasszikus a kertben, sokoldalúan használható a növények körül. Magas koncentrációban tartalmaz nitrogént, de káliumot és foszfort is, új energiákat szabadít fel a kerti és cserepes növények számára. Ne a kávéfőzőből hajítsuk a nedves zaccot egyszerűen a növényekre! Először gyűjtsük össze, szárítsuk ki ezt a szemcsés anyagot, majd keverjük össze földdel vagy dolgozzuk be az ágyásba. Legjobban a savanyú talajt kedvelők, pl. a hortenzia, rododendron örülnek neki.
Tea és kávé
A fekete tea is használható a növények tápozásához, hasonlóan a kávéhoz. A maradék italunkat hígítsuk 1:1 arányban vízzel, és használjuk öntözővízként. Azonban heti max. 1 csészényit öntsünk ki, különben túlságosan savas lesz a talaj.
Banánhéj
A banánhéj kitűnő káliumforrás, ezért különösen a virágos növények részére ideális, akár darabokra aprítva, akár tea formájában. Először szárítsuk meg jól a héjat, majd vágjuk kis darabokra – így könnyen bedolgozható a talajba, például a rózsatövek köré. Banánteához viszont be kell áztatni, egész éjszakán át hagyni, majd öntözővízként használva meglocsolhatjuk az erkély virágait.
Tojáshéj
A tojáshéj nem hulladék! Rengeteg kalciumot tartalmaz, értékes energiaforrás az ágyások növényei számára. Mielőtt kijuttatjuk, zúzzuk szét a lehető legkisebb darabokra: minél apróbbak, annál jobban felvehetőek a növények számára. Ügyeljünk arra, hogy tojás ne maradjon a héjhoz tapadva, mert vonzza a rágcsálókat. Ezután a talaj felső rétegében használjuk a héjőrleményt trágyaként, azoknál a növényeknél, amelyek a meszes talajt kedvelik.
Krumpli főzővize
Régi házi praktika a krumpli főzővizével történő trágyázás. Fontos, hogy ehhez a burgonyát só nélkül főzzük meg; a krumpli főzővize (és még más zöldségeké is) rengeteg vitamint és káliumot tartalmaz. A kihűlt vizet aztán öntözővízként használjuk a cserepes vagy kerti növényeknél.
Rebarbaralevél
Amikor egy növénynek káliumra van szüksége, a rebarbara leveleit munkára foghatjuk! Vágjuk a nagy leveleket kis darabokra, öntsünk rájuk hideg vizet és hagyjuk állni egy darabig. Ezzel a káliumtartalmú folyékony trágyával öntözhetjük meg aztán a növényeket.
Ásványvíz
Félig elfogyasztott palack víz a konyhában vagy az irodában? A növényeink örülni fognak neki! Bár tápanyaghoz nem jutnak belőle, de az ásványi anyagokat hasznosítják. A locsolás előtt rázzuk fel a palackot, hogy az utolsó szén-dioxid buborék is távozni tudjon.
Maradék sör
Ugyanez vonatkozik az üveg alján lötyögő maradék sörre is. Az ásványi anyagok mellett a komló és a maláta számos értékes, könnyen emészthető tápanyagot tartalmaz a cserepes növények számára. Hígítsuk a sört öntözővízzel és úgy adjuk a növénynek, de legfeljebb csak hetente egyszer, különben kedvenceink átható sörszagban fognak fürdőzni.
